Gyakran a deviáns szülők magatartása miatt nem járnak a gyerekek iskolába – egyebek mellett ezzel indokolta a Népszabadságnak a KDNP frakcióvezetője, miért akarják a családi pótlékot az iskolába járáshoz kötni. Szerinte az már hatékony eszköz volt az első Orbán-kormány idején is.
A családi pótlék felhasználásának korlátozásának a lényege: azoknál a családoknál, ahol a tanköteles korban lévő gyerek igazolatlan hiányzásainak száma eléri az ötvenet, készpénz helyett természetbeni juttatást kapnak a szülők, és a jegyző kérheti a gyerek védelembe vételét.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az első polgári kormány alatt hozott hasonló intézkedés pozitív hatását visszaigazolták a kutatások. Az érintett gyerekek ötven százaléka ugyanis elkezdett iskolába járni. Ez az eredmény még inkább megerősíti a leendő kormányt abban, hogy a mostani törvénymódosítás segíteni fog a problémák megoldásában.
Az akkori kutatásokat felidézve azonban ez az állítás nem állja meg a helyét. A gyermekjóléti szolgálatok az 1999/2000-es tanévben 289 esetben kezdeményezték a tankötelezettség elmulasztása miatt a gyermek védelembe vételét, és a hiányzás 118 esetben szűnt meg.
A kutatást Herczog Mária szociológus készítette a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, amelyet akkor Harrach Péter vezette. A kutatók éppen azt emelték ki, hogy az intézkedés nem volt hatékony, az egymillió-kétszázezer tanköteles gyerek közül alig néhány száznál intézkedtek iskolakerülés miatt.
Herczog Mária szerint ennek az oka az, hogy nem azokat az okokat próbálták megszüntetni, amelyek a hiányzások mögött húzódnak. Az iskolák egy része pedig inkább örül, hogy a problémás, bajban lévő, vagyis „körön kívüli” gyerek nem jár be.
– És ha természetben kapja egy család a pótlékot, attól majd jobb lesz a gyereknek iskolába járni? – kérdezi a szociológus, aki szerint világszerte azok a módszerek a sikeresek, amelyek nem megvonással büntetnek, hanem támogatással motiválnak, és szolgáltatások kísérik.
Herczog Mária szerint a kormánynak meg kellene győznie a helyi önkormányzatot és a lakosságot, miért fontos a szegény gyerekek iskolai sikeressége, miközben az érintett szülőket is bevonja e folyamatba. Ehhez persze az is kéne, hogy az iskola szeretettel várja a gyerekeket – teszi hozzá a szociológus.
