Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Fidesz bevezeti Magyarországon a csúcsminisztériumok rendszerét, azaz végrehajtja a kormány létszámának 1848 óta legnagyobb arányú csökkentését. Hasonló elánnal Nagy Imre csonkolt 1953-ban, amikor 28-ról 20-ra mérsékelte a minisztériumok számát. Orbán Viktor a jelenlegi 13-ból 8-at kreálna, s ezzel a tárcák száma az 1848–1849-es történelmi minimumra csökkenne – írja a HVG hetilap.
A rendszerváltás utáni kormányzati struktúrát a németül jól – angolul kevéssé – beszélő, kitűnő német kapcsolatokkal rendelkező Antall József alakította ki, aki sok tekintetben a modern német szerkezetet tekintette mintának. Húsz év után a legnagyobb átalakítás pedig a németül nem, de angolul jól tájékozódó, Nagy-Britanniában is tanult Navracsics Tibor nevéhez fűződne.
A brit modellnek van néhány érdekes vonása, ami fölkelthette Orbán érdeklődését. A kabinet ülései majdhogynem formálisak – Gordon Brown kedd délelőttönként gyakran mindössze 30 perces mítingeket tart, ahol csak bejelentések hangzanak el, és ráütik a pecsétet már meghozott döntésekre.
A minisztériumok számának csökkentése népszerű lépés, mert a takarékos kormányzat képzetét kelti, egy ponton túl azonban kontraproduktív lehet a tárcák összevonása a HVG által megkérdezett Verebélyi Imre jogászprofesszor szerint. Nyolc csúcsminisztériumra épített kormányzati struktúra egyedül Svájcban létezik, ott azonban az egyes kantonokban helyi adminisztrációk is működnek. E modell átvétele Magyarország számára több hátránnyal járhat, mint előnnyel. Egy magyar miniszternek már ma is átlagosan 4-5 napot Brüsszelben kell töltenie havonta, az átszervezés után ez az időtartam tovább növekedhet. Amennyiben pedig az adott szakterületet irányító államtitkár helyettesíti az uniós egyeztetéseken a tárcavezetőt, úgy ő kerülhet – alacsonyabb rangúként – hátrányba a miniszterekkel szemben.
