A diákok fele teljes mértékben egyetért az intézményvezetőkkel a minimálisan elérhető ponthatár emelésével – áll a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatásában. Tavaly a kiemelkedő, 450 feletti ponthatár nagyon ritka volt, a diákok 85 százaléka ezért pótfelvételi nélkül jutott be a választott egyetemre vagy főiskolára. Hiller István, az oktatási tárca vezetője a 2008-as pontszámok megjelenésekor közölte: egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, ami az új rendszerben 71 százalékos eredményt jelent.
A rektorok megemelték a ponthatárt
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) 2008 novemberében határozott arról, hogy 160-ról 200-ra emelkedjen a felsőoktatási felvételi során megszerezhető minimumpontszám. A döntés oka az volt, hogy tavaly már a középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel is be lehetett kerülni a felsőoktatásba. A felvételi eljárás után az intézményvezetők és az oktatási szakemberek hangot adtak több fórumon is a félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét – írta az EduPress.
A 200-as határ a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent, ez közelítene a 2007-es követelményhez: akkor az alsó határt az elérhető pontszám felében határozták meg. A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése miatt az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal. Az intézményvezetők szerint a hallgatók számának csökkenése a minőség megőrzése érdekében szükséges.
Emellett – mint ahogy arról már az FN is hírt adott – idén januárban öt nagy egyetemi bölcsészkar szövetségre lépett: a jövőben elfogadják egymás alapozó képzését, illetve egységes mesterfelvételit tartanak. A Szegedi, a Pécsi és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Debreceni és a Miskolci Egyetem bölcsészdékánjai ezzel a lépéssel szűrnék ki a gyengébb hallgatókat, megőrizve az MA-diplomájuk értékét.
Visszaeshetnek a gazdasági képzések
A 2009-ben felvételizők nem véletlenül optimisták: 73 százalékuk hisz benne, hogy az érettségi évében felveszik, és ötödük úgy gondolja, hogy legkésőbb az érettségit követő évben bekerül. Mindössze 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem számít sikeres felvételire.
A bejutással kapcsolatban a legbizakodóbbak a műszaki (86 százalék), a jogi és igazgatási (81 százalék), a bölcsészettudományi, valamint az orvosi (mindkettő 79 százalék) pályára készülő fiatalok. A kutatás alapján tehát megjósolható az is, hogy a következő két évben mely területeken várható a ponthatárok emelkedése: a művészeti, orvosi, társadalomtudományi és informatikai pályák az ideinél jóval népszerűbbek lesznek, míg a jelenleg közkedvelt gazdasági terület visszaesésre számíthat.
Ponthatárok az FN-en
A korábbi évek ponthatárai alapján nem szabad következtetéseket levonni, hiszen minden évben más és más eredményekkel rendelkeznek a jelentkezők, ám ennek ellenére azért támpontot adhatnak.
A teljes 2008-as lista az FN-en is olvasható, és az idei ponthatárokat is megtalálják majd a honlapunkon a vonalhúzást követő napon.
