Belföld

Településeket vihet csődbe a Balaton törvény

A pár hónapja elfogadott Balaton törvény szigora ellehetetlenített 46 háttértelepülést, ahol csatornázottság hiányában nem adhatnak ki újabb építési engedélyt, ezért a zöldtárcánál most vizsgálják, hol szükséges nagyberuházással, és hol lehet olcsóbb egyedi megoldással megvalósítani a szennyvízkezelést - mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Suchman Tamás, a BFT elnöke arról számolt be, hogy a korábban tervezett 500 helyett legfeljebb 110 millió forint áll rendelkezésre idén a hiányzó szennyvízberuházások megvalósításának előkészítésére.

Az elnök elutasította a gazdasági tárca területfejlesztési szakállamtitkárságának felvetését, miszerint a BFT 600 millió forintos keretéből fordítsanak a célra 500 milliót. Kifejtette, a keretet egyebek közt közbiztonsági, vízbiztonsági programokra, kutatási és rendezvény-támogatásokra osztották fel, és nem a BFT feladata megoldani azt a feladatot, amelyet a törvény a kormányra rótt ki.

Aránytalan hátrány

Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Fideszes országgyűlési képviselő kifejtette, mivel láthatóan nincs elegendő forrás, és a tervek még csak készülnek, egyértelmű, hogy az építkezési stoppal igazságtalanul és aránytalanul hátrányos helyzetbe kerültek a balatoni háttértelepülések. Ezért indítványozta, hogy kezdeményezzék a Balaton-törvény újabb módosítását. Szerinte moratóriumot kellene biztosítani az érintett településeknek 2012-ig, ameddig a kormány is határidőt kapott a hiányzó szennyvízberuházások megvalósítására.

Szabó Imre az ülésen szólt arról is, hogy a szaktárca fontosnak tartja a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer második ütemének megvalósítását, és a Sió-csatorna rekonstrukciójának elindítását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park öko-turisztikai fejlesztéseivel együtt.

A megoldásra váró kérdések között említést tett Balatonlelléről, amely évek óta “harcol” a hatóságokkal a lidós strandjáért. Közölte, nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a lidósítás – a strand feltöltése balatoni homokkal – jogellenes volt, de “humánus” eljárással kívánják lezárni az ügyet.

Gyorsabb elbírálást ígérnek

A miniszter közreműködést ígért, hogy gyorsítják azoknak a kérelmeknek az elbírálását, amelyekben az önkormányzatok térítésmentes önkormányzati tulajdonba szeretnék venni a balatoni zagytereket fejlesztéseikhez. Azonban hangsúlyozta: a zagytereknek elsődlegesen közösségi funkciókat kell szolgálniuk, lehetőleg az ökoturizmushoz kapcsolódva.

A miniszter kifejtette, támogatják a balatoni térség világörökséggé válását szolgáló törekvést, de figyelmeztetett arra is, hogy tíz másik magyar település van már a várományosok listáján. Rámutatott: ha az önkormányzati és a civil háttér adott, egy ilyen komplex jelöléssel meg lehet előzni másokat.

A BFT ülésén többen firtatták, hogy nincs megfelelő információjuk a Balatoni Halászati Zrt. napirenden lévő részleges privatizációjáról, illetve átalakításáról. Suchman Tamás beszámolója szerint a cég átalakítása után a melléktevékenységektől, továbbá az adósságállományától is megtisztított nonprofit társaságban a BFT a jelenlegi 33 százalék helyett 49 százalékban lesz a tulajdonosi jogok gyakorlója.

A BFT szeretné minél jobban társadalmasítani a cég irányítását, kiemelt figyelmet fordítani a horgászturizmus fejlesztése, és azt is, hogy a halászati társaság a jövőben normatív alapon kapjon állami támogatást a kötelező közcélú feladatai elvégzésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik