Belföld

Orbán: nekünk nem elég négy év

Orbán Viktor szerint a jobboldal rövid távú célja a kormányzási lehetőség megragadása, ugyanakkor a polgári-keresztény oldal programjának végrehajtásához több idő kell, mint négy év - a Fidesz elnöke erről a Professzorok Batthyány Köre éves közgyűlése után tartott előadásában beszélt.

A pártelnök a Szent Margit Gimnázium dísztermében, több mint egyórás beszédében azt mondta: bátran be kell vallani, hogy a jobboldal rövid távon arra készül, hogy kormányozza az országot, közép távú célja, hogy a magyar nemzetet újra Európa legműveltebb, legképzettebb nemzetévé tegye, hosszú távon pedig azt akarja elérni, hogy egy öntudatos, egységes, büszke közösséget hozzon létre.

“Nekünk több idő kell, mint négy év, nekünk nem csak egy választási siker, nem csak a kormányzás lehetősége, nem csak a revans a fontos – mindenki tetszés szerint válogathat ízlése szerint ezekből az okokból – nekünk azért hosszabb távú terveink is vannak, amikhez idő, idő és idő szükséges, ahhoz pedig fenn kell tartani az irántunk meglévő, vagy talán kialakítható bizalmat, tovább mint négy éven keresztül” – mondta Orbán Viktor.

Vereség kell a célok eléréséhez

A Fidesz elnöke egy francia mondást idézett, amely szerint, “ha nagyot akarsz ugrani, akkor egyet hátra kell lépni”, és úgy vélte, bizonyos politikai, nemzeti célokat is csak vereségek láncolatán át lehet elérni.

A hat év ellenzékiségre utalva azt mondta: hat év azért nagyon sok idő volt, ebből mindannyian sokat tanultak politikáról, szakmáról, erkölcsről, hitelességről.

Szerinte ahhoz, hogy a nemzeti-polgári közösség saját elveinek megfelelő, őszinte, sikeres politikát tudjon folytatni, ahhoz, úgy tűnik “át kell menni a purgatóriumon”. “Nem állítom, hogy már átmentünk rajta, de különböző jelekből azt olvassuk ki, már nem kell sok időt ott tölteni” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki biztatónak tartotta a jobboldal esélyeit, de a kétharmados többség megszerzését hamis illúziónak nevezte.

Őszinte üzenetek kellenek

Hangsúlyozta, hogy továbbra is a néppárti politika híve, és szerinte őszinte, világos üzeneteket kell küldeni az embereknek, megfelelően általános szinten, és nem szeretné, ha az értelmiség ezt felületes, vagy üres kommunikációnak tartaná. Hozzátette, hogy emellett viszont a szűkebb szakmai világban elő kell terjeszteni a szakmai javaslatokat, és ebbe be kell vonni a saját szellemi holdudvart is.

Úgy fogalmazott: “a szív és az ész hangján” egyszerre kell beszélni, fontosak az érzelmek, a vágyak, a jövőkép, a történelmi tudat megfogalmazása, hiszen ez a jobboldal versenyelőnye, azonban a szakmai vitáknak is van jelentőségük, nem lehet üres kommunikációs buborékokkal csatába menni, mert nem lehet megnyerni a választást a szakmai viták megnyerése nélkül.

A Fidesz elnöke komoly veszélyeket látott a jelenlegi kormány válsággal kapcsolatos lépéseiben, szerinte ezeknek társadalmi deklasszálódás lesz a következménye, a középosztály lesüllyed, és a válság 200-250 ezerrel növeli a munkanélküliek számát, ami már félmillió ember, ha a családtagokat is figyelembe vesszük.

Az elit a saját túléléséért küzd

Orbán Viktor szerint a mai kormányzó elit nem az országot menti, hanem a saját hatalmát, napról-napra való túlélését, és az emberekben ezt az érzést erősíti, hogy miközben az óriási veszteséget termelő állami vállalatok vezetőinél évi 40-50 milliós jövedelem sem ritka, addig a kormány elveszi a 13. havi nyugdíjat és a bérből is fizetésből élők jövedelmének egy részét.

A pártelnök szerint a baloldal kifulladt, a jobboldal ostorozásán kívül nem képes semmire, új eszméket nem tud magából “kiizzadni”. Mint mondta a jelenlegi helyzetben az ellenzék dolga, hogy tartsa a lelket az emberekben, hogy elmondja: nem csak egyetlen út létezik a válság kezelésére.

Emellett a nagyrészt ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak helyben kell enyhíteniük a válságot, a parlamentben pedig be kell nyújtani a Fidesz javaslatait, hogy mindenki lássa, “nem csak a líra, hanem próza is” megvan.

Közép-Európa felértékelődött

A Fidesz elnöke arról is beszélt, hogy jelenleg a világpiac újrafelosztása zajlik, és nemcsak az ázsiai felemelkedő piacért folyik a küzdelem, hanem megjelent az ázsiai kapitalizmus is, mint a nyugati piacokból részesedni akaró erő. Szerinte ez racionális küzdelem lesz, és nem hozza magával feltétlenül új háborúk kialakulását, mert nem katonai szövetségek és nem államok vívják elsősorban ezt a küzdelmet, hanem államok felett álló vállalatbirodalmak.

Úgy vélte, hogy Közép-Európa felértékelődik ebben az új helyzetben, mert a Nyugat nem lesz képes ezt a küzdelmet önmagában megvívni. Ezért szükségesnek nevezte, hogy egy észak-déli tengely mentén, a Baltikumtól Horvátországig egy kereskedelmi, gazdasági, energia- és kultúrpolitikai dimenziójú térség alakuljon ki.

Szerinte ennek érdekében egy közös közép-európai fejlesztési bankot kellene létrehozni, emellett autópályákkal helyre kellene állítani a közlekedés észak-déli tengelyét, és egy közös energiabiztonsági alapot kellene alakítani, amely az állami tulajdonban tartott cégek részvényeinek 15-20 százalékát tartalmazná annak érdekében, hogy közösen lehessen fellépni az ellenséges kivásárlásokkal szemben.

Magyarország is a közép-európai együttműködésben találhatja meg saját érdekeit – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a közép-európai status quo fennmaradására nincs esély, vagyis ha nem tud felértékelődni a régió a következő 10-20 évben, akkor le fog értékelődni, visszasüllyed ütközőzónává, mint ami a 20. században többször is volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik