Belföld

Sólyom is sajnálkozott Csehszlovákia megszállása napján

Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Terror Háza előtt tartott megemlékezésen sajnálatát fejezte ki az akkori Csehszlovákia népeinek, amiért a magyar csapatok 1968-ban részt vettek az ország megszállásában.

Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a kádári rendszer Magyarországot juttatta abba a helyzetbe, hogy mi támadtunk egy olyan országra, amely nagyobb szabadságot akart – fogalmazott a köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Az államfő szerint a bocsánatkérés a megbékélést szolgálhatja.

Hozzátette: a bocsánatkérés kihúzhat egy tüskét, “ha nyilvánvalóvá tesszük a korábbi események átértékelését, ha kimondjuk az igazságot, ha helyreállítjuk az igazságosságot”. Kiemelte: most a történelmünkhöz való ragaszkodást fejezzük ki, mert “történelmi tudat nélkül nincs nemzet”.

Magyarország 1968-ban agresszorként lépett fel Csehszlovákia ellen a Varsói Szerződés tagjaként – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A katonai támadás azért ment végbe, hogy eltiporják a prágai tavaszt, amely az emberarcú szocializmust próbálta megvalósítani – tette hozzá a főigazgató.
Schmidt Mária közölte: a Szovjetunió és négy csatlós állama 1968-ban drasztikusan beavatkozott Csehszlovákia belügyeibe.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.