A jogszabályok három fokozatot határoznak meg: az emberek mozgását kiürítés, kitelepítés és kimenekítés esetén lehet korlátozni, ellátásukat ugyanakkor a hatóságoknak biztosítaniuk kell – mondta Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.
A kiürítésről a rendőrségi törvény rendelkezik: embereket, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetéséért a rendőrség területet zárhat, és az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
Ha menni kell, hát menni kell
A kitelepítésre kormányrendelet vonatkozik: az óvóhelyi védelmet, egyéni védőeszköz-ellátást és a lakosság riasztását, valamint a kitelepítés-befogadás általános szabályait definiálja.
Szentes György hangsúlyozta: ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, mindenkinek kötelessége követni az utasításokat. A tájékoztatást az emberek a televízió és a rádió híradásain, a hangosbeszélőkön keresztül kísérhetik figyelemmel.
Áramtalanítás, gázelzárás
Az állampolgárok eldönthetik, hogy a kijelölt befogadó helyre, vagy rokonaikhoz, ismerőseikhez mennek. Amikor a lakásból távoznak, el kell zárniuk a víz- és a gázvezetéket, áramtalanítaniuk kell lakásukat, az ajtókat, ablakokat be kell csukniuk.
Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában, napköziben tartózkodnak, értük a pedagógusok felelnek, ők viszik a gyermekeket a kitelepítési gyülekező helyre.
20 kilós túlélőcsomag
Az állampolgárok veszélyhelyzeti csomagot állíthatnak össze, amely maximum 20 kg-os lehet. Személyi okmányaikon, értéktárgyaikon, készpénzükön és bankkártyáikon kívül ebben a csomagban vihetnek magukkal nem romlandó élelmiszert, egy liter ivóvizet, az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt, tisztálkodási eszközöket, rendszeresen használt gyógyszereiket, gyógyászati segédeszközöket, egy takarót, hordozható rádiót, esetleg gyermekük egy játékát, könyvét.
A szakemberek állapítják meg, hogy mikor múlt el a veszélyhelyzet és térhetnek vissza otthonaikba a kitelepített emberek. Akiket szervezett formában telepítettek ki, szervezett formában is telepítik őket vissza.
Kimenekítésre akkor kerül sor, ha kitelepítésre nincs elég idő, mert a közvetlen veszély miatt a lakosságnak gyorsan el kell hagynia az adott területet – mondta Szentes György.
Megjegyezte, létezik még egy intézkedés, az evakuálás, de a jelenlegi magyar védelmi igazgatási fogalmak között ez nem szerepel, ezért hivatalosan nem is használják.
A kitelepítéssel, kiürítéssel, kimenekítéssel, valamint a befogadással és a visszatelepítéssel kapcsolatos jogokat és hatásköröket a védelmi igazgatáshoz kapcsolódó jogszabályok szabályozzák. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek, valamint a közigazgatási vezetőknek, így a megyei és a helyi védelmi bizottság elnökének, a polgármesternek e szerint kell eljárnia.
