A kormány kivérezteti majd a fideszes önkormányzatokat?

Az október elsejei választások eredménye szerint – Budapest és Heves megye kivételével – valamennyi megyei közgyűlésben az ellenzéki Fidesz szerzett többséget, de több kulcsfontosságú város polgármesterségét – például Salgótarján – is elvesztette a szocialista párt. Bár jogilag nem okozhat fennakadást, hogy az ország vezetése az MSZP-SZDSZ koalíció kezében van, míg a helyi irányítást a Fidesz dominálja, több konfliktuslehetőség is van a FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint.

Apró lépésekkel gyöngítheti a kormány a megyéket

„A megyerendszer átalakításának kérdése akár hosszabb időre is lekerülhet a napirendről, hiszen a mostani politikai helyzettől eltekintve is úgy tűnik, a kormány nem képes több nagy reformot egyidejűleg hatékonyan végigvinni, nem beszélve a társadalmi-szakmai támogatottság általános hiányáról. A Fidesznek ráadásul a győzelem után végképp nem áll érdekében a megyék (ezáltal a megyei közgyűlések) megszüntetése” – véli Budai Bernadett politológus.

Az ELTE Politikatudományi Intézetének egyetemi adjunktusa szerint a parlament a nyáron az ellenzék ellenállása miatt egyszer már elvette a megyei szint megszüntetését, és a régiók megerősítését, ezt követően pedig vélhetően még kevésbé fogja támogatni a regionalizálást. „A kormány dolga még nehezebb lesz, ha az ellenzék megkeményíti azt az álláspontját, hogy maradjanak a megyék” – mondta Pesti Sándor a FigyelőNetnek. Hangsúlyozta azonban, hogy a megyei közgyűlések eddig sem rendelkeztek túl nagy kompetenciával és pénzek fölött, a kormány pedig apróbb lépésekkel a generális megszüntetés nélkül is tovább tudja gyengíteni a megyei szintet. „Például a megyei illetékhivatalokat, rendőrkapitányságokat, földhivatalokat és egyéb dekoncentrált szerveket a kormány saját hatáskörben megszüntethet, regionális szintre helyezhet” – véli Pesti Sándor.

A kormány kivérezteti az önkormányzatokat?

Budai Bernadett a FigyelőNetnek elmondta: a támogatási pénzek elosztása az egyik olyan terület, amivel a kormány előtérbe tudja helyezni a régiókat, csökkentve ezzel a megyék szerepét, súlyát. „Már jelenleg is ilyen struktúrában folyik a második Nemzeti Fejlesztési Terv részleteinek meghatározása” – említette példaként a politológus. Pesti Sándor is hasonló véleményen van. „A választási eredménnyel nő a veszélye annak, hogy a kormány kivérezteti az önkormányzatokat, a megyei illetve helyi testületeknek még kevesebb forrást fog juttatni. Eddig többek között a címzett- és céltámogatások esetében volt jellemző, hogy a saját vezetésű városokat jobban támogatta a központi hatalom. Most az EU-s támogatásoknál elképzelhető, hogy a kormány a szocialista irányítású testületek esetében hajlandó lesz állni az ehhez szükséges önrészt, míg másoknál nem” – hangsúlyozta az egyetemi adjunktus.

Budai Bernadett azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy egy ellenzéki város esetében is fűződhet kormányzati érdek a támogatás odaítéléséhez, például ha a városnak kormánypárti parlamenti képviselője van. „Egert vagy Szolnokot ugyan elveszítette az MSZP a helyhatósági választáson, de ettől még a város, sőt a megye országgyűlési képviselői a szocialista frakciót erősítik, azaz politikailag érdekükben áll lobbizni a térségért” – véli a politológus.

Lehetnek konfliktusok

Pesti Sándor elmondta: a megyei önkormányzatoknak nincs olyan nagy kompetenciájuk, mint például egy föderális államban az egyes tagállamoknak, de a helyi önkormányzatok erős jogkörökkel rendelkeznek. Ez az erős ellensúly pedig jelentős részben az ellenzék kezébe került. „Elképzelhető, hogy a jövőben a financiális viták mellett kiéleződnek és gyakoribbá válnak az ellentétek a helyi testületek és a megyei közigazgatási hivatalok között, melyeknek egyebek mellett törvényességi felügyeleti joguk van, fölerősödhet ezen hivatalok átpolitizálódása” – véli az egyetemi adjunktus.