Az osztrák szaktárca vezetőjének véleménye egy bécsi napilap csütörtöki számában jelent meg.
Az osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter, és nem az osztrák kormány véleményeként értékelhető az, hogy Ausztria a két éves átmeneti időszak után további három évre, sőt ezt követően még két évre is indokoltnak tartaná a munkaerőpiaci korlátozások fenntartását – közölte a csütörtöki bejelentésre reagálva Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére.
Schranz Edit elmondta: az erre vonatkozó osztrák nemzeti döntésről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, illetve az új tagállamokat, így Magyarországot is.
Az már korábban is valószínű volt, hogy Ausztria a csatlakozástól számított két évet követő újabb három évig is fenntartja majd a munkaerőpiaci korlátozást, azaz nem ad lehetőséget az új tagállamok munkavállalóinak a szabad munkavállalásra. Sőt az is elképzelhető, hogy különösen indokolt esetben a további kétéves korlátozási időszakot is kihasználják. Ezt Németország esetében sem lehet elvetni.
Mint azt a magyar szaktárca korábban közölte: kevesebb magyar dolgozik azokban a régi európai uniós tagországokban, amelyek nem korlátozzák munkaerőpiacukat, mint a korlátozást fenntartókban.
Bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban.
Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott a múlt évben. Viszonylag magas, 1.100, illetve 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában dolgozó magyarok száma, néhány száz Spanyolországban és Görögországban. A többi régi európai uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozik.
Az új tagállamok közül Csehországban és Szlovákiában a becslések szerint több száz magyar dolgozik, Szlovéniában 150, a többi új tagállamban csak néhány magyar vállalt munkát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
