Az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása szerint a szélessáv adott új elndületet az iparágnak, és továbbra is Európa viszi a prímet.
Az első tíz helyből hetet nyugat-európai országok, ezek közül is négyet a skandináv államok foglalnak el. A vezető szerep Dániáé (1.), Svédországé (3.), Finnországé (6.) és Norvégiáé (9.), olyan kulcsfontosságú területeken mint a mobil penetráció és az internethasználat. Az első kettő ezek közül iránymutató szerepet játszik az e-kormányzat megvalósításában is. A szélessáv fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy Svájc felkerült a 4. helyre, Hollandia pedig megőrizte 8. helyét.
A tavalyi visszaesést követően Amerika újra felszálló ágban van: a második helyet szerezte meg a rangsorban. Nem egyszerűen felgyorsította a szélessáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos internet szerver penetráció és az informatikai kiadások területén.
A legtöbb fejlődő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll, amire a legjobb példa Észtország (26.), Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.), ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek. India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültségi létra alsó grádicsain állnak, de egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális digitális gazdaság kifejlődéséhez komoly ICT (informatikai és kommunikációs technológiai) szakembereik (India) illetve virágzó ICT gyáriparuk (Kína) révén.
A közép-európai régió
A Csendes-óceáni régióhoz hasonlóan Közép-Kelet-Európában is nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültségi szintek között.
A régió ad otthont gyorsan fejlődő piacok első vonalának, olyan országoknak mint Szlovénia, a Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, bár még ezek az államok sem tudták felszámolni erős lemaradásukat a nyugat-európai államok e-felkészültségi mutatóihoz képest. Ilyen lemaradásnak tekinthető például a széles- és keskenysávú internet-penetráció éppen úgy, mint a lakosság által használt személyi számítógépek száma.
Bár a szélessáv elterjesztésében nagy a lemaradás, a mobil előfizetők száma az olyan országokban mint Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság nagyon erőteljesen nő, és gyorsan felülmúlta a vezetékes telefonszolgáltatás előfizetőinek számát. Ezekben az országokban a mobil penetráció meghaladja Nyugat-Európa jelentős részének hasonló mutatóját.
Online kereskedelem
Az e-kereskedelem lassan növekszik, de az innováció segíthet ezen a problémán. A hitelkártyával elkövetett csalás – vagy az attól való félelem – az egyik gátja az e-kereskedelem terjedésének, a régió több országát pedig a hitelkártya-visszaélések forrásának tekintik az e-kereskedelem szakértői.
Ugyanakkor van egy olyan helyi fejlesztés, amely orvosolni tudja ezt a problémát, és elősegítheti a régió nagyon alacsony hitelkártya-penetrációjának növelését is. A 30. helyezett Magyarországon kifejlesztett és elsőként az ország fő hitelkártya-kibocsátójának tekinthető OTP Bank által bevezetett csalásellenes szoftver évek óta SMS értesítést küld a számlatulajdonosnak, valahányszor megterhelik a kártyájukat.