A Mol Rt. 2003-ban szerezte meg az INA 25 százalékát plusz egy részvényét, 505 millió dollárért. Az előzetes tervet, amely szerint az INA további privatizációja keretében legalább további 15 százalékot vinnének a zágrábi tőzsdére, még nem hagyták jóvá. Elemzők szerint a költségvetési bevételek után kutató horvát kormány mindinkább hajlik a közvetlen eladásra, stratégiai befektetőnek, írta a Reuters.
A Reuters Gesztit idézve írja: a Mol előnyben részesítené a közvetlen üzletkötést a kormánnyal a privatizálás második részében valamint, hogy a Mol nem örülne, ha a horvát kormány beengedné az osztrák OMV-t az INA-ba. Geszti kifejti, hogy a szerződés szerint a stratégiai partnert legalábbis meg kell kérdezni a második privatizálás ügyében. Más lenne a helyzet, ha a társaságok egyesülnének, de a mostani helyzetben nem látok sok üzleti értelmet egy harmadik fél belépésében az INA-ba.
A pénzügyi vezető nem közölte, mennyit lenne hajlandó fizetni a Mol a további INA-részért. Emlékezetes, hogy a Mol 2003-ban jelentősen többet kínált, mint az OMV, ám cserébe több vállalatirányítási jogot kapott és esélyt a további részesedésnövelésre, írta a Reuters, elemzők véleményét idézve.
A pénzügyi vezető elmondása szeritn ebben a szakaszban nem beszélhetnek lehetséges árról, de Mol akar és kész elébe menni a dolgoknak, ha tárgyalások lesznek. A Mol nem fog vonakodni megmutatni, hogy hiszünk a további együttműködésben. Készek vagyunk beruházni. Az INA-nak sok jó tervezete van, és szüksége van pénzre. Az egyik tőkeforrás tőkeemelés lehetne – idézte Geszti Lászlót a Reuters.
Az INA vezérigazgatójához, Tomislav Dragicevichez hasonlóan Geszti László sem támogatta az INA mostani tőzsdei kibocsátására vonatkozó elképzelést. – Támogatunk egy elsődleges kibocsátást, de ez még korai. Az INA jó vállalat, de az adatkezelés és az átláthatóság még nem tart ott, ahol kellene – idézte Gesztit a hírügynökség.
