Belföld

Kiírták az Antenna-tendert – jó a vétel?

Május 11-éig lehet benyújtani az előzetes, július 15-éig pedig a végleges vételi ajánlatokat az Antenna Hungária állami pakettjére. A felhívás szakmai befektetőknek szól, nyilvános részvényjegyzés nem lesz.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Napi Gazdaságban és a Világgazdaságban, valamint a Financial Times-ban hétfőn tette közzé az Antenna Hungária Rt. állami csomagjának értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást. A piac, kis túlzással, évek óta spekulált a tranzakcióra, és korábban még több lehetőséget latolgatott: a tisztán tőkepiaci, a tisztán szakmai befektetői értékesítést, illetve a kettő kombinációját.

A most nyilvánosságra hozott felhívásból egy már biztos: nyilvános tőkepiaci részvényjegyzés nem lesz, a kisbefektetők tehát lecsúsztak a lehetőségről, legfeljebb a tulajdonoscseréig tudnak Antenna adásvételekkel spekulálni.







Kéz a kézben
Az ÁPV Rt. saját tulajdonrésze nem teszi ki a kormány felhatalmazásában nevesített 75 százalék plusz 1 szavazatot. Az ÁPV így a Forrás Rt.-vel karöltve bonyolítja le a privatizációt, pontosabban a saját pakettjéhez az Arago Holding tulajdonában álló Forrás Rt. Antenna-csomagjának egy részét is hozzácsapja. Az ÁPV Rt. így 8 753 563 darab ezer forint névértékű részvényt kínál eladásra, a Forrás pedig 152 838 darab részvényt ad el. Ezek együttesen a műsorszóró társaság részvényeinek 75,0001 százalékát teszik ki, vagyis 75 százalék plusz egy szavazatot biztosítanak, és egyben teljes mértékben „antenna-mentesítik” mindkét szervezetet.

Részletek

A tenderkiírás értelmében az ÁPV Rt. eladásra kínálja a saját tulajdonában lévő 73,7130 százaléknyi, továbbá a Forrás Rt. tulajdonában lévő 1,2871 százaléknyi Antenna-részvényét. A két részvénycsomag együttesen 8,9 milliárd forint névértékű és az AH alaptőkéjének 75,0001 százalékát, azaz 75 százalék plusz 1 szavazatot testesít meg. A tranzakcióban a Forrás Rt. nevében az ÁPV Rt. jár el, a két intézmény között létrejött szerződés értelmében.

A kétfordulós privatizációs tender felhívás részleteiből kiderül: a pályázat során nem vehető igénybe halasztott vagy részletfizetési kedvezmény, illetve munkavállalói részvényértékesítés sem. A vételárat egy összegben és forintban kell megfizetni, és a vevőnek, vagy vevői konzorciumnak a privatizáció zárását követően nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a tulajdonába nem került részvényekre. Amennyiben a tulajdoni hányada ezt követően meghaladja a 90 százalékot, akkor vételi jogot gyakorolhat, illetve a többi tulajdonos kérésére vételi kötelezettsége van.

A pályázati felhívás három célt fogalmazott meg: “a privatizációból származó árbevétel maximalizálása; a közszolgálati rádió- és televízió műsorok szórásának és szétosztásának színvonalas biztosítása (analóg és a későbbiekben digitális módon egyaránt), valamint a társaság fejlődésének biztosítása”.


Kiírták az Antenna-tendert – jó a vétel? 9



Esélyek

Az ÁPV Rt. tehát szakmai befektetőket vár, ahogyan a felvázolt szcenáriók közül korábban is ezt valószínűsítették legtöbben. László Géza, az Antenna Hungária vezérigazgatója a társaság múlt heti közgyűlésén legalább öt komoly érdeklődőről beszélt, nem nevesítve a jelölteket. Piaci körökben több név is felröppent már – például a spanyol Telefónica, az olasz Vivendi vagy akár a holland UPC – ám ezek jobbára pletykaszinten kezelendők. Szóba jöhetnek még esetleg kockázati tőke befektetők is, akik szokták szeretni ezt az iparágat, ezzel ellentétben viszont őket magukat kevésbé szokták szeretni az állami eladók.

A kockázati tőke befektetőknek ugyanis elsősorban a befektetésük minél gyorsabb és jobb megtérülése az elsődleges, ennek oltárán hajlamosak komolyabb költség racionalizálásra, elbocsátásokra vagy a cég esetleges feldarabolására. Állami szemüvegen keresztül ellenük szól például, hogy az úgynevezett nemzeti érdekek hosszú távon nem élveznek prioritást, illetve, hogy az állam végképp elveszettnek hiheti bármilyen kontrollját az adott cég felett.

A kérdés mindenesetre az, hogy tud-e majd válogatni a kérők közül az ÁPV Rt., illetve hogy lesz-e legalább egy olyan cég, amelyik elfogadható vételárat kínál – ismerve azt is, hogy a telekompapírok pillanatnyilag nem tartoznak a legkeresettebb részvények közé.


Kiírták az Antenna-tendert – jó a vétel? 10



Vegyünk vagy eladjunk?

Ami pedig a kisrészvényesek kilátásait illeti, az AH továbbra is spekulatív részvény marad, mert bár az osztalékkal kapcsolatos korábbi spekulációk már lekerültek a napirendről, a magánosítás továbbra is számos kérdőjelet tartogat. Elsősorban a felvásárlási ár kapcsán. Merthogy felvásárlás az biztosan lesz (a 33 százalékos részvényhányad átlépésekor ez kötelező), de nagyon nem mindegy, hogy milyen áron. Az érvényben lévő szabályozás alapján a nyilvános ajánlattételkor a 180 napos forgalommal súlyozott átlagárat kell figyelembe venni, ami jelenleg az utóbbi idők árfolyam-emelkedése miatt elmarad a papír mai árfolyamától (3800-4000 forint a mostani 4500 forintos kurzushoz képest). A mai helyzetben tulajdonképpen bármire lehet spekulálni: elképzelhető, hogy az ajánlati ár 4000, 4500 vagy akár 5000 forint körül alakul, ki-ki belátása szerint jelenhet meg ennek megfelelően AH-eladóként vagy vevőként a piacon.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor, hogy a körülbelül 3 hónap múlva realizálódó üzlet csak akkor éri meg, ha az adott időszakra eső kamatnál nagyobb jövedelmet hoz a spekuláció, ráadásul a viselt kockázatért is kompenzál. Jelen esetben a három hónapos kamat körülbelül 2 százalék, tehát 3-5 százalékos árfolyamfelárnak kell lennie a felvásárláskor, hogy megérje ilyen szinten is vásárolni Antenna Hungária papírokat. Mindezek fényében átlagos kisbefektetőknek aligha javasolható az üzlet…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik