Kovács Árpád a számvevőszék A magyarországi privatizáció tanulságai című tanulmányát ismertetve kijelentette: a hiányzó 30 százalékból 10-15 százalék a piaci értékvesztés és a rossz gazdálkodás miatti vagyonvesztés, míg a fennmaradó rész a balkáni háború, az államháztartás beszorított pozíciója, eladási kényszer, illetve rövid távú érdekek diktálta alulértékelés miatt veszett el.
A vagyon mintegy 30 százalékát, nyilvántartási értéken 1700 milliárd forintnyi vagyont sikerült értékesíteni – tette hozzá Kovács Árpád, az Országgyűlés gazdasági, illetve számvevőszéki bizottságának együttes ülésén. Mindez 2600 milliárd forintnyi működő vagyont jelent.
KOvács Árpád; Foto: MTI
Az állami vagyon 10 százalékot a felszámolások, végelszámolások emésztettek fel, mintegy 20 százalékot pedig a kedvezményes magánosítás, illetve a helyi önkormányzatoknak, a tb-önkormányzatoknak és más nem állami vagyonkezelő szervezetnek történt vagyonátadás tett ki.
A módszertan
Az 1990 és 2002 között létrejött 2700 tranzakció 53 százaléka pályázat útján, 24 százaléka dolgozói konstrukcióban, 10 százaléka egyéb – lízing, elővásárlási jog, és részvénycsere – úton zajlott le – ismertette a privatizáció menetét Báger Gusztáv, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója. A fennmaradó 13 százalékon a tőkepiaci módszerekkel, a kárpótlási jeggyel, az egyszerűsített privatizációval, a nyilvános árveréssel, valamint a vezetői kivásárlással történt ügyletek osztoztak.
A privatizációs ügyletek mintegy 1700 milliárd forintos értékét tekintve legtöbb, 41 százalék tőkepiaci módszerekkel, tőzsdei kibocsátással, 39 százalék pályázat, míg 11 százalék kárpótlási jegy ellenében történt értékesítés volt. Az érték alapján megmaradt kilenc százakból 4,3 százalékkal a nyilvános árverés, 2,8 százalékkal az MRP-szervezetek vásárlása, két százalékkal az egyéb, az egyszerűsített privatizáció és a menedzsment-kivásárlás részesedett.
|
Az érem két oldala
A Magyarországon lezajlott piaci értékesítés típusú privatizáció pozitív hatásai közül a főigazgató kiemelte, hogy a bevételekből létrejöhetett a piacgazdaság, Magyarország bekerülhetett a fejlett országok “klubjába”, az OECD-be és az EU-ba, nőtt a gazdaság versenyképessége és élénkültek a külkereskedelmi kapcsolatok. A privatizációnak azonban voltak negatív hatásai is. Így például a régiók, illetve a kis- és nagyvállalatok arányában torz piaci szerkezet jött létre, a kutatás-fejlesztés visszafejlődött, ezek mellett a foglalkoztatásra, a szakképzésre, és a környezetvédelemre is kedvezőtlen hatással volt – hangsúlyozta Báger.
