Belföld

Nehéz a dolga a fuvarosnak

Itthon kínálati piac alakult ki nemzetközi fuvarozás területén, miközben a honi fuvarosoknak a többi frissen csatlakozott ország erősödő konkurenciájával is meg kell küzdeniük, s a magyar adófeltételek kedvezőtlenebbek.

Az elmúlt szűk esztendőben kétszeresére nőtt az Európai Unón belüli szállításra alkalmas hazai fuvarkapacitás. Szakemberek szerint kínálati piac alakult ki Magyarországon.


A honi fuvarozók pozíciót az is rontja, hogy további kilenc frissen csatlakozott ország fuvarozói is versenybe szálltak. Ráadásul a magyarokénál kedvezőbb adózási környezetben végzik tevékenységüket.



Nehéz a dolga a fuvarosnak 1

Megduplázódott a licencek száma


A tavaly májusi uniós csatlakozás óta csaknem 20 ezer, az EU-n belüli teherfuvarozást lehetővé tevő “EU-licenc” közösségi fuvarozási engedélyt adtak ki a Közlekedési Felügyeletek. De Sorgo Tibor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének ügyvezető elnöke azt is elmondta: tavaly május elseje előtt mindössze 9700, egy évre szóló nemzetközi fuvarozási tevékenységi engedély volt forgalomban.


Más szóval a kiadott engedélyek száma alapján megállapítható, hogy a csatlakozáskor bekövetkezett liberalizáció megduplázta azoknak a magyar fuvareszközöknek a számát, amelyek Magyarországról az unió államaiba árut szállíthatnak.








Számok, arányok
Ma Magyarországon csaknem 28 ezer közúti közlekedési szolgáltató, árufuvarozó és autóbuszos személyszállító vállalkozás működik, 6,6 százalékkal több, mint az EU-csatlakozás előtt. Ebből több mint 26 ezren árufuvarozással foglalkoznak, ami 5 százalékkal haladja meg a csatlakozás előtti állapotot.

Önköltségi ár alatt is vállalják


Nincsenek könnyű helyzetben az EU-licenchez hozzájutott fuvarozók, hiszen több tényező is a kínálati piac kialakulását erősíti. Azon túl, hogy megnövekedett a licenccel rendelkezők száma, a kapacitások is nőttek. Szakmai becslések szerint közel 25 százalékos kapacitásnövekményt eredményezett, hogy az Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával közös határszakaszon megszűnt a vámkezelés, az áru- és kamionvizsgálat és az ezzel járó több órás várakozás.


Emellett tovább rontották a fuvarhelyzetet a magyarokkal együtt csatlakozó országok fuvarozói, akik a miénknél kedvezőbb adózási környezetben végzik tevékenységüket. Például a lengyel és litván fuvarozók kilométerenkénti fuvardíja mindössze 55 eurócent, a magyarok ezzel szemben nem képesek 75-80 eurócent alá menni. Hovatovább egyre több magyar fuvarozó kényszerül önköltségi ár alatti tevékenységre, és a túlélés érdekében elkezdték felélni tartalékaikat.








Fekete statisztika
A statisztikák szerint az európai utakon tavaly mintegy 50 ezer személy lelte halálát közúti közlekedési balesetben, közülük 1295-en Magyarországon. A halálos kimenetelű közúti balesetek 10 százaléka a kamionsofőrök hibájából vagy figyelmetlenségéből következik be, amelyben minden tizedik vezető meg is hal.

Magyar lobbi Brüsszelben


A már ma is közel önköltségi áron vagy az alatt dolgozó magyar fuvarozók piaci esélyeit csökkenti a közúti fuvarozó sofőrök munka- és pihenőidejének EU által tervezett szigorítása. E szerint 47 órás heti limitet vezetnének be.


A magyar szakértők szerint az EU-javaslat azt eredményezné, hogy például egy sofőr helyett kettőt kellene egy kamionhoz rendelni, amit az amúgy is nyomott önköltségi ár alatti fuvardíjakból nem lehetne kigazdálkodni. Éppen ezért Barsiné Pataki Etelka, az EU parlament közlekedési bizottságának magyar tagja módosító javaslatot nyújtott be, melynek lényege, hogy a sofőröknek 90 órás, 2 hétre vonatkozó vezetési limitet vezessenek be.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.