Belföld

11 ezren a PSZÁF ügynöklistáján

Február 15-éig összesen 11 373 biztosításközvetítőt jelentettek be a PSZÁF által működtetett biztosításközvetítői regiszterbe, a felügyelet becslése szerint ez a szám várhatóan 20 ezerre nő a március 15-i határidőig - mondta Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) EU-tanácsosa, a felügyelet regisztrációs projektjéért felelős szakmai vezetője egy kedd reggeli sajtóbeszélgetésen.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által működtetett Biztosításközvetítők és Szaktanácsadók Nyilvántartása – közismert nevén biztosításközvetítői regiszter – 2004. december 14. óta működik, és eddig 8342 természetes személy és 3031 gazdálkodó szervezet adatait tartalmazza. A 2003 nyarán módosított biztosítási törvény szerint 2005. március 15-e után már csak olyan biztosításközvetítő köthet biztosítást, akinek neve szerepel a regiszterben. A nyilvántartást a PSZÁF működteti, de a rendszer feltöltése és a módosítások jövőbeni pontos átvezetése a biztosító társaságok és a független biztosításközvetítők feladata illetve felelőssége – mondta el Banyár József.

Feltöltés alatt







Bárki utánanézhet
A biztosítási regiszter elsődleges célja a biztosítási csalások kiszűrése. A közvetítők szakmai előtörténetének ismerete ugyanis hozzásegíti a társaságokat és a potenciális ügyfeleket ahhoz, hogy nagyobb óvatossággal kezeljék a rendszeresen céget váltó ügynököket. Sok esetben ugyanis a csalást elkövető (például fiktív szerződéseket kötő) biztosításközvetítők a tetemes szerzési jutalékok kézhezvétele után rövid időn belül odébb állnak és átigazolnak más társasághoz. Efféle trükkökkel becslések szerint mintegy 1-2 milliárd forintos kárt okoztak a biztosítóknak az utóbbi tíz évben. A regiszter másik nagy előnye, hogy a potenciális ügyfelek utánanézhetnek a PSZÁF honlapján, hogy az őket megkörnyékező üzletkötő valóban rendelkezik-e érvényes regisztrációval vagy sem. A regisztrációval minden biztosításközvetítő 10 jegyű kódszámot kap, amely a regisztráció időpontja mellett azt is tartalmazza, hogy az illető természetes személy-e vagy gazdasági szervezettel áll szerződéses kapcsolatban. Ha tevékenységét szünetelteti, majd évekkel később újraindítja, ugyanazt a regisztrációs kódot kapja meg, így nyomon követhető a közvetítő szakmai előélete.

A tavaly december 15-én elindított rendszer adatokkal való feltöltésére három hónapos haladékot kaptak a társaságok és az alkuszok, ez idő alatt regisztrációs szám nélkül is végezhetik tevékenységüket. A március 15-ei határidő lejárta után azonban hivatalosan már nem értékesíthet senki biztosítási terméket anélkül, hogy regisztrálva legyen a nyilvános ügynöklistán.

A január végi állapot szerint a regisztrálásra kötelezett mintegy 400 hazai cégből illetve magánszemélyből 264-en még nem teljesítették kötelezettségüket, köztük négy nagy hazai biztosító – egyenként többezres ügynöhálózattal. A felügyelet munkatársai mostantól telefonon is megkeresik azokat, akik eddig még nem regisztrálták magukat vagy a velük szerződött független biztosításközvetítőket, 2005 tavaszán pedig témavizsgálatot indítanak a regisztráció ellenőrzésére – jelentette be Banyár József. A törvényszegők figyelmeztetésre, pénzbüntetésre – ennek felső határa 20 millió forint – számíthatnak, végső esetben pedig az üzletkötéstől való eltiltástól. A felügyelet azonban úgy véli, nem kell számolniuk jelentős számú törvénysértéssel, és bíznak benne, hogy a becslések szerint mintegy 20 ezer személy határidőre bejelentkezik a regiszterbe.

Speciális esetek

A törvény egyébként néhány kivételt is megfogalmaz. E szerint nem kell regisztrálni a biztosítást közvetítő ügynököket, ha azok a biztosítók alkalmazottai. Nem kell regisztrálni a bankok, illetve a Magyar Posta azon alkalmazottait sem, akik biztosításokat értékesítenek, és kivételek az utazási irodák dolgozói is.

Nem képeznek azonban kivételt az autókereskedők, akik az autóeladáshoz helyben biztosítást is ajánlanak a vevőknek és azok a pedagógusok sem, akik az iskolákban értékesítik a biztosítók – elsősorban tanulóbiztosítási – termékeit.

A Biztosítók és Szaktanácsadók Nyilvántartását egyébként egy 2002-es EU-direktíva írja elő, mely szerint minden tagországnak át kell vezetnie saját biztosítási törvényébe a kötelező regisztráció kötelezettségét. A tagországok fele még egyáltalán nem vezette át törvényébe a regisztrációs kötelezettséget, ők szankcióra számíthatnak – vélte Banyár József. A regisztert a legtöbb tagállamban az illető ország felügyelete működteti, Németországban és Ausztriában azonban a kereskedelmi minisztériumok kezelik.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.