Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden, a parlamentben jelentette be, hogy a kormány nem szándékozik értékesíteni a Magyar Postát, más cégek, így a Mol és az FHB magánosításának folytatását azonban tervezi.
A jelzálogbankkal kapcsolatos kormányzati szándék önmagában nem kelthet meglepetést, ugyanis az FHB már korábban kikerült a tartós állami tulajdonú körből és privatizációjának folytatása szerepel a középtávú értékesítési stratégiában.
A bejelentést – időzítése miatt – egyes szakértők mégis elsősorban politikai nyilatkozatként értékelik, válaszként a Fidesz népszavazási kezdeményezésére, amivel a nagyobbik ellenzéki párt a privatizáció leállítását szeretné elérni.
Az FHB-t 2003 őszén privatizálták részlegesen, nyilvános és zártkörű részvényértékesítés során, az állam 11,7 milliárd forintos bevételhez jutott a 6,6 milliárd forintos jegyzett tőkéjű hitelintézet 46,8 százalékos részvénycsomagjának értékesítésével (a jegyzett tőkére vetítve mintegy 400 százalékos árfolyam).
Az állam tulajdonában 53,2 százalék (50 százalék plusz 1 szavazatnyi törzsrészvény és a szavazatelsőbbségi pakett több mint egynegyede) maradt.
Az alaptőke 87,88 százalékát kitevő törzsrészvényeket (5.800.001 darab ezer forint névértékű részvény) 2003 novemberében vezették be a BÉT-re, 4300 forintos bevezetési áron, a részvény záróára 2004. november 2-án 10 800 forint volt.
A következő ütemben elvileg a teljes maradék pakett értékesítése és 25 százalék plusz 1 szavazat megtartása állami tulajdonban egyaránt elképzelhető. Az utóbbi mellett szólhat, hogy az állam további szerepvállalása megnyugtatná a Moody’s-t, amely tavaly, amikor a teljes pakettet értékesíteni akarta a kormány, leminősítést valószínűsítő figyelőlistára helyezte az FHB-t (azóta lekerült róla).
Szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Richter esetében jól bevált technikát alkalmazzák, s átcserélhető kötvényeket bocsátanak ki. Ez esetben az állam még öt évig garantáltan tulajdonos maradna, a büdzsé azonnal bevételhez jutna, s megfelelő árazással az osztalékbevételekből fedezhetőek lennének a kötvénykamatok is.
Bár a magánosítás folytatásához formálisan nem volna szükség kormánydöntésre (az FHB nincs tartós állami tulajdonban), a bank lakáshitelezésben betöltött szerepe és a tranzakció nagysága miatt várhatóan a kabinet elé kerül. Másrészt a tavaly júliusi kormányhatározat 50 százalék mínusz 1 szavazat értékesítéséről rendelkezik, vagyis már csak 3,2 százalékos pakett piacra dobását engedné meg, ezért is döntés szükséges.
Az FHB az idei évre a mérlegfőösszeg legalább 34 százalékos növekedését várta, ami mintegy 105 milliárd forintos bővülés után 2004 végére 415 milliárd forintos eszközértéket jelentene. Az adózott profit a bank tervei szerint a tavalyihoz képest több mint 40 százalékkal nő, vagyis meghaladja majd az 5,6 milliárd forintot.
Az első félévben a bank 3,362 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt el a konszolidált HAS kimutatások szerint, két és félszeresét a tavalyi első félévinek és csaknem 30 százalékkal többet az időarányos tervnél. A mérlegfőösszeg egy év alatt 84 százalékkal bővült és június végén 377,8 milliárd forintot tett ki. Az első háromnegyedévi gyorsjelentést a bank a jövő héten hozza nyilvánosságra.
Az FHB 2003-ra a részvények névértékére vetítve 10 százalékos osztalékot fizetett. A tavalyi részvénykibocsátáshoz készített tájékoztató szerint a bank tőkéjének erősítése érdekében legfeljebb az adózott eredmény 25 százalékát fizeti ki osztalékként.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
