Belföld

Ángyán József: Sulyok Tamás méltatlanná vált, le kell mondania

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Nemcsak jogszabályokkal, hanem a Fidesz által korábban képviselt értékekkel is szembementek a Sulyok Tamás köztársasági elnök által ügyvédként ellenjegyzett, a múlt héten nyilvánosságra került szerződések – fejtette ki a 24.hu-nak Ángyán József egyetemi tanár. A Fidesz 2010-es földprogramjának szerzőjét, 2010 és 2012 közötti államtitkárt kérdeztük a zsebszerződésekről, a közreműködő ügyvédekről és az államfőről. Ángyán írásban válaszolt a kérdéseinkre, és kifejtette: morális értelemben Sulyok mindenképpen méltatlan a köztársasági elnöki pozíció betöltésére.

Miért volt fontos annak idején a termőföldvásárlási moratórium, miért nem akarták azt, hogy külföldi gazdák, személyek vásárolhassanak termőföldet Magyarországon? Igaz-e, hogy ez elsősorban az akkori jobboldalnak volt lényeges kérdés?

Ami a földvásárlási moratórium fontosságát, alapvető indokait illeti, a gazdatársadalom – jogosan – attól tartott, hogy a lényegesen nagyobb tőkeerejű nyugati gazdák, illetve földspekuláns tőkeérdekeltségek, melyek árajánlatával ők nem tudnak versenyezni, a nyugati 25–30-szoros földárakhoz képest potom pénzért fölvásárolják előlük a hihetetlenül olcsó magyar földet. Ettől elsősorban persze nem az akkori Gyurcsány-kormány által kedvezményezett hazai erős nagy gazdaságok, hanem az újonnan épülő kis, közepes családi gazdasági kör és az akkor még őket képviselő Magosz tartott, nem véletlenül lett tehát például a 2005-ös, három hetes budapesti traktoros gazdatüntetésnek is – melyben magam is tevékeny szerepet vállaltam – a földügy az egyik leghangsúlyosabb kérdése.

A demonstráció részleges – komolyan nem is remélt – sikere, a kormány meghátrálásának kikényszerítése frenetikus hatással volt a vidékre és a gazdatársadalomra, amiben az akkor ellenzékben lévő jobboldal vezetője, Orbán Viktor jó érzékkel azonnal felfedezte a szavazatmaximalizáló lehetőséget, és szövetséget kötve a Magosszal, öt befutó listás helyet biztosított a képviselői számára a 2006-os országgyűlési választáson. Ennek a politikai hozadéka 2010-re be is érett. Orbán – pontosan tudva, hogy például földügyben mit szeretnének hallani a gazdák – Hajdúböszörményben, a Magosz országos nagygyűlésén, 2010. március 31-én, az országgyűlési választás előtt elmondott beszédében, amelynek a helyszínen magam is fültanúja voltam, egyebek mellett így fogalmazott: „Elmondhatom önöknek, hogy önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz és abban az én munkám ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit is döntenek Brüsszelben, itt soha nem fognak termőföldet vásárolni.”

A moratórium tehát meglátásom szerint csupán választásnyerési, hatalmi szempontból volt lényeges kérdés az akkori jobboldalnak, ha jobboldalon a Fidesz-KDNP-Magosz szövetséget értjük.

A sors fintora, hogy – nagyrészt vidéki szavazatok révén – kétharmaddal hatalomra kerülve egyebek mellett ezt az ígéretét is gyorsan megtagadta, és a többi között a 2015-2016-os Földet a gazdáknak! fedőnevű állami földprivatizációs program eredményei is határozottan cáfolják a miniszterelnök külföldiek földvásárlásait illető korábbi kijelentéseit. Vizsgálataim szerint ugyanis – a 2013-as földforgalmi törvény alapján legálisan – több tucatnyi kormányközeli külföldi családi/üzleti érdekeltség tagjai szereztek meg, ráadásul zömében kikiáltási áron, azaz versenytársak és licitálás nélkül több ezer hektárt a dobra vert állami földekből.

Ez persze nem véletlen. Egy nemzetközi felmérés például arra a megállapításra jutott, hogy a leginkább érintett Nyugat-Dunántúl legjelentősebb birtokai közül számos külföldi tulajdonban van. Ez úgy alakulhatott ki, hogy a külföldiek felismerték: ha gyorsan földhöz akarnak jutni, akkor a legegyszerűbb – a hozzá tartozó földbérleti szerződésekkel együtt – céget, gazdaságot vásárolni. Jó néhányan ezt tették, és a hosszú lejáratú földbérleti szerződéseik mellé a földvásárlási moratórium lejárta után általában a cégeik magyar menedzsmentjével kötött korábbi zsebszerződéseik szerint legális adásvételi szerződést kötve és/vagy a Földet a gazdáknak! program segítségével valódi földtulajdonhoz is jutottak. Ez utóbbira az teremtette meg a lehetőséget, hogy a földforgalmi törvény alapján EU-s állampolgárként agrárprofilú cégeik tulajdonjogán, azok székhelyén, „földművesként” közvetlenül is licitálhattak gyakran éppen azokra az állami földekre, amelyeket már korábban is béreltek, illetve a privatizációt előkészítő földbérleti rendszerben 2012 és 2015 között kaptak bérbe az államtól. Ezek ismeretében az sem meglepő, hogy

az agrárszektorban az országos átlaghoz képest felülreprezentált a külföldi tulajdonosok aránya. Egy ezt is taglaló elemzés szerint például 2019-ben a hazánkban működő közel 20 ezer agrárcég közül 4200 vállalkozás meghatározó tulajdonosai között találhatunk külföldi céget vagy magánszemélyt, és a szektorra a legkomolyabb befolyással az osztrák, a német, a holland és az olasz tulajdonosok vannak.

Mohos Márton / 24.hu Ángyán József

Mennyire volt gyakori jelenség a moratórium zsebszerződésekkel való kijátszása? Történtek-e lebukások, és ha igen, lett-e bármilyen következményük?

A moratóriummal és annak kijátszási lehetőségeivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyar jog 1994-től ír elő korlátokat a földtulajdon megszerzésére, ezek köre azonban az eltelt majdnem harminc év alatt jelentősen módosult. Kezdetben a jogalkotó lényegében kizárólag a belföldi természetes személyeknek tette lehetővé a termőföldtulajdon-szerzést, a külföldiek a tulajdonszerzésből teljesen ki voltak zárva. 2004-től, az EU-csatlakozásunkkal kikerültek a tagállami állampolgárok a külföldiek fogalma alól, így elvileg már szerezhettek termőföldtulajdont. Magyarország azonban a csatlakozási szerződésben lehetőséget kapott arra, hogy a csatlakozástól számított hét éven keresztül fenntartsa a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes és jogi személyek földszerzésére vonatkozóan fennálló tilalmakat. Ennek lejártakor, 2011-ben Magyarország kezdeményezte a termőföldtulajdon-szerzési moratórium további három évvel történő meghosszabbítását, amihez az Európai Bizottság hozzájárult. A termőföldszerzési moratórium így végül 2014. április 30-án járt le.

Ebben az időszakban – bár konkrét esetleírások, dokumentált számok a dolog jellegéből fakadóan nem születtek, és csak hallomásból voltak ismertek – sok ilyen megállapodás születhetett, melyekben általában külföldi érdekeltségek tulajdonosai cégeket vásároltak Magyarországon, és – hasonlóan a Sulyok Tamás-féle ügylethez – azok vezetésének szerzőképes magyar tagjaival vagy egyéb szerzőképes magyar „földművesekkel” kötöttek háttér-megállapodást, „zsebszerződést” a tényleges tulajdonlásról, melyet egyéb színlelt szerződésekkel vettek körül. Ezek az ügyletek azonban nehezen voltak felfedezhetők, még kevésbé bizonyíthatók, hiszen a zsebszerződésben érintett mindkét fél, sőt maga a közreműködő ügyvéd is annak eltitkolásában volt érdekelt. Így azután – bár magam is sok ilyen ügyletről hallottam – tán nem meglepő, hogy

ilyen lebukásokról vagy egyenesen ítéletekről, amelyekben vevőt, eladót vagy közvetítő ügyvédet jogerősen elítéltek volna, máig nincs tudomásom.

Változunk. Csatlakozz hozzánk!
Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet. Lépj be az olvasáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik