Németországban tavaly decemberében indult el a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA) hivatalos online állásbörzéje, a munkaügyi központok egyes funkcióit igyekszik automatizálni. Eddig 2,4 millió álláskereső regisztrálta
magát az oldalon, több mint 350 ezer állásajánlat között böngészhetnek. A cégek számára egyszerű és részletes keresés „dobja ki” azokat a munkavállalókat, akik megfelelnek az elvárásaiknak.
Naponta 600 ezer felhasználó látogatja az oldalt, amit havonta mintegy 130 milliószor töltenek le. A magánkézben levő internetes álláskereső oldalaknak nagy konkurenciát jelent a munkaügyi szervezet új szolgáltatása, ezért működésbe lépése erős visszhangot is váltott ki.
Költséges projekt
Az online állásbörze létrehozása nem kevés pénzébe kerül a német államnak. A program előállítása és az indulási költségek 15 millió euróra rúgtak. Az összes szövetségi munkaügyi központ rendszerbe történő bekapcsolása még több pénzt fog felemészteni: a munkaügyi alkalmazottak beiskolázása, az egyes központok adatainak bevitele a közös bázisba közel 48 millió euróba kerül.
A BA egyik legfontosabb célja a felesleges bürokrácia megszüntetése és a munkaközvetítés folyamatainak felgyorsítása volt. Németországban az álláskeresés során hagyományosan nagy szerepet játszanak a munkaügyi központok. A rendszer a magyarországinál jóval hatékonyabban működik, a munkanélküliek első útja a munkaügyi tanácsadókhoz vezet.
December óta az álláskeresőknek nem kell fizikailag megjelenniük és órákat sorban állniuk a központokban. Az internet segítségével otthonukból vagy a teleházakból könnyen eljuthatnak az online állásbörzére, amely méreteit tekintve jelenleg egyfajta virtuális munkaerőpiacnak tekinthető.
A munkaadóknak sem kell a papírmunkával pepecselniük. Az oldalon található egyszerű vagy összetett keresés funkcióval hamar rátalálhatnak azokra, akik megfelelnek elvárásaiknak, akiket felvételi interjúra is behívhatnak. A részletes keresés során az állás betöltéséhez szükséges kritériumokat akár súlyozhatják is, hogy még közelebb jussanak a legesélyesebb munkavállalókhoz.
Kisebb az állam szerepe
Hazánkban a munkaügyi központoknak jóval kisebb szerepük van a munkaerő-közvetítésben, mint Németországban. Az egyik központ munkatársa szerint: bár a munkaadóknak törvényi kötelezettsége lenne a megürülő állásokról bejelentést tenniük a munkaügyi szervezeteknél, erre szinte sohasem kerül sor. Egy-egy nagyobb leépítés kapcsán már aktívabban működnek együtt az állami szervezettel, mégsem mondható szorosnak a cégekkel kiépített kapcsolatuk. A hazai központok által létrehozott online állásbörze csak jóval kisebb adatbázissal dolgozhatna, és a munkaadók, valamint a munkavállalók is jóval kisebb bizalommal fogadnák a központi kezdeményezést.
Bizonyos területen a munkaügyi központok természetesen továbbra is a hagyományos módon működnek. Ezt az új rendszer tökéletlenségei is indokolják. Korábban a cégek az ügyfélkörük bővítésére is használták az online adatbázist: ki tudták deríteni a regisztrált felhasználók címét, és reklámjaikkal bombázták őket. Ebből okulva névtelenné tették az oldalt, vagyis a munkaadók csak a központi szervezet révén léphetnek kapcsolatban az álláskeresőkkel. Ennek kikerülésére csak akkor van mód, ha a cégek is regisztráltatják magukat. Ekkor közvetlenül is felkereshetik őket.
Az online állásbörzén a legkönnyebben az objektív, úgynevezett kemény elvárások alapján szűrhetőek meg az álláskeresők. Előfordulhat, hogy a cégek a munkaügyi tanácsadókat bízzák meg a potenciális jelöltekről szóló végső lista összeállításával, miután azok akár egy telefonbeszélgetés segítségével felmérték, hogy az első keresés alapján megtalált munkavállalók közül kik felelnek meg a puha elvárásoknak.
A hosszú távon munkanélküliek helyzetének felszámolására azonban mindenképpen elengedhetetlen a személyes tanácsadás. A munkaügyi központok munkatársainak segítségét kérhetik azok az álláskeresők is, akik felvételi interjúra szeretnének felkészülni.
Fújnak egymásra
Természetesen az online állásbörze konkurenciát jelent a privát álláskeresési oldalaknak. Az állami óriás és a magánkézben levő kicsik együttműködése szinte elképzelhetetlen. A négy legjelentősebb magánkézben levő kereső azt javasolta a munkaügyi központoknak, hogy minden munkát keresőt a személyes tanácsadás után ahhoz az internetes álláskeresőhöz küldjenek, amelyik a legjobban megfelel a profiljának. Így működik ugyanis a rendszer Ausztráliában. A német szervezet azonban ezt elutasította, mondván: minek fizessen az ügyfél 500 eurót, ha az adott szolgáltatást az államtól ingyen is igénybe veheti.
Az egyes privát cégek vezetői mégsem aggódnak az állami konkurencia miatt. A kormányzati projekt vezetője ezt mondta induláskor: „olyan eszköz került formalomba, amely hatékony attraktív és egyszerűen használható”. A www.arbeitsagentur.de oldal azonban az első hetekben összeomlott a sok letöltés miatt. Ezenkívül a keresési funkciók sem működnek tökéletesen. Ha valaki bajorországi munkavállalókat keres, a listába belekeveredhet jó néhány hamburgi is. A cégek vezetői erre alapozva érvelnek azzal, hogy náluk ugyan fizetni kell a szolgáltatásért, de ügyfeleik minőséget kapnak.
