Belföld

Száraz tónak algás partján – balatoni körkép

Látványosan apad a víz a Balaton déli partján. A víz tiszta, de a parti békanyál és a hosszú gyalogtúra sokakat visszariaszt attól, hogy a hűs habok közé vessék magukat. Tekintse meg az FN képriportját! >>

Hétfőn a Balaton vízszintje újabb negatív rekordot ért el: a tó vízszintje 37 centiméterre süllyedt. Megfontolt vízügyi szakember első kérdése valószínűleg az lenne, hogy rendkívülinek tekinthető-e a tó jelenlegi vízállása.

  A vízszint meghatározása

A Balaton vízszintjét a siófoki vízmérce “0” cm pontjához viszonyítják, amely 103,41 m Balti tengerszint feletti magasságnak felel meg. Többlet csapadék esetén a tóból a felesleges vizet a Siófoki zsilipen át a Sió csatornán keresztül engedik le a Dunába. Az utóbbi évek aszályos időjárására tekintettel a siófoki zsilip 2000. április hó óta zárva van. A Balaton vízszintje – idősor>>

A vízállásban nincs semmi rendkívüli

Átbogarászva az első zsilip megépítése óta rendelkezésre álló, mintegy 140 éves adatsort, azt találjuk, hogy a tó életében bizony többször is előfordultak hasonlóan alacsony vagy még ennél is kisebb vízállások. Szélsőséges időszakot hoztak a tó történetében például az 1920-1923 közötti évek, valamint „ijesztő” volt a tó vízszintjének éves minimuma 1946-ban (38 cm), 1949-ben (22 cm), 1950-ben (35 cm), 1961-ben (33 cm) és legutóbb 1968-ban (41 cm). A jelenlegi szabályozási szint egyébként 70 és 110 centiméter között van, azaz a cél ebben a sávban tartani a tó vízszintjét.

Ami rendkívüli: a természetes vízszint csökkenése

Vízügyes szakember a vízállásban tehát nem találna semmi rendkívülit, amiatt azonban már valószínűleg ő is csóválná fejét, hogy a tó természetes vízkészletének változása az elmúlt három évben szélsőséges rekordot döntött. A természetes vízkészletváltozás a tó felületére hulló csapadék és a hozzáfolyás összegéből, illetve a párolgásból számított különbség. (Szélsőséges esetben a vízszint csökkenése napi egy centiméter is lehet, ez hatmillió köbméter víz elpárolgását jelenti.)

A természetes vízkészletváltozás 1920 óta 2000-ben volt először negatív: ekkor 23 milliméterrel, 2001-ben 11 milliméterrel, 2002-ben pedig 88 milliméterrel apadt a tó. (1921-2001 között évente átlagosan 620 milliméterrel nőtt a természetes vízkészlet.) A három, illetve a mostani szezonnal együtt már négy száraz év halmozódó vízhiánya tehát szélsőséges negatív példa.

Szempontok nyaraláshoz:

Nem vízügyes turista valószínűleg nem tekint ilyen tárgyilagosan és várakozóan a Balatonra, hanem inkább arra törekszik, hogy idén is minél kevesebb bosszúsággal ússza meg a „magyar tengert” (hogy kiment a divatból az utóbbi években ez az eufemisztikus kifejezés!).

• Küzdelem a hűsítő habokért

A nyaralási célpont kiválasztása során érdemes a következő szempontokat megfontolni: vágyik-e arra, hogy lábizmait kilométeres gyaloglással eddze bokáig érő vízben a déli parton, vagy a tikkasztó hőségben szeretne minél előbb megmártozni a habokban? Balatoni terepszemlénken azt tapasztaltuk, hogy most már az északi part is ideális célpont kisgyerekes családok számára.


A déli part viszont újabb rendkívüli mókával csábítja a tíz év alattiakat. Egy kisfiú a fenyvesi strandon a látványától fintorgó apjának például lelkesen magyarázta, mennyire szuper, hogy a part mentén kis iszapszigetek képződtek, így lehet sárdagasztósat, várépítőset és iszapba temetőset játszani. Az általunk meglátogatott strandokon egyébként mindenütt szép tiszta volt a víz. A Balaton vízminősége – részletes térkép >>

• Liliom helyett békanyál

Ha már Balaton, érdemes feltenni azt a kérdést is, hogy irtózik-e Ön a békanyáltól? Ez a sárgás-zöldes vízi növény bár ártalmatlan, esztétikailag kifogásolható. Igaz, a strandok többnyire rendezettek, közvetlen közelükben és a csónakkikötőkben azonban liliom helyett zöldmoszatszigeteket csodálhatnak az arra sétálók – mind a déli, mind az északi parton. A látványtól leginkább Balatonberényben hőköltünk vissza.

• Parkolási mizéria

Ha nem határozott céllal indulunk a Balatonra, érdemes előre tájékozódni a parkolási díjakról is. Minden helység újabb meglepetés. A part menti parkolás a legtöbb településen 200 Ft/óra felett van, fizetni kell szombaton és vasárnap is, néhol nem is este hatig, hanem éjfélig, és ráadásul, ha nem parkolóórával felszerelt helyre tévedünk, a parkolóőrök nem vacakolnak az óránál kisebb mértékegységgel.

Vannak azonban olyan települések is, amelyek nem a parkolási díjból akarnak „hízni”. Tavaly Balatonboglár eltörölte a parkolási díjat, számos turistát elcsábítva ezzel Balatonlelléről. Idén már Balatonlelle is nagy transzperenseken hirdeti, hogy a településen díjtalan a parkolás.

• Kolbász aranyárban

Bár a turisták száma érezhetően visszaesett – vagy épp ezért -, egyes vendéglátósok a szabad rablás szellemében üzemelnek. A tihanyi rév mellett például két átlagos sültkolbászért, egy korsó sörért és egy ásványvízért 3600 forintot fizettünk. Arra a kérdésünkre, hogy náluk aranyárban mérik-e a kolbászt, a pincér csak annyit válaszolt, hogy meg kellett volna talán nézni, hova is ülünk be. A tájékozódásunkat nagyban hátráltatta, hogy a grillvendéglő az árakat sehol sem tünteti fel.


Tekintse meg az FN képriportját! >>

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.