Különösen élénk és fordulatokban gazdag hetet tudhat maga mögött az olajpiac. Szinte óráról órára reagált az Egyesült Államok és Irak között kialakult konfliktus olykor egymásnak látszólag ellentmondó “üzeneteire”.
A Mol nyugodt
Szakértők szerint tízszázalékos olajdrágulás négy százalékkal növelhetné meg a benzin árát. Ha ez így lesz, a hazai autótulajdonosoknak 246 forint feletti árral kell kalkulálniuk. A Mol Rt. azonban továbbra is azon az állásponton van, amit másfél hete képviselt – tudta meg a Népszava. Eszerint vállalható a februári prognózis, melyben az áll, hogy az év végére 225-230 forintra csökkenhet a 95-ös üzemanyag ára. A Mol akkor úgy nyilatkozott, hogy a 27-28 dolláros világpiaci Brent árak még beleférnek az olajtársaság várakozásaiba is. S véleményük szerint semmi nem indokolja, hogy a kőolajárak kimozduljanak a jelenlegi ársávból, bár a nemzetközi piacokon vannak erre vonatkozó félelmek.
Hullámvasút az olajpiacon
Csütörtökön az amerikai elnök, George W. Bush szavai még megnyugtatták a piacot. Az elnöki megszólalásból a befektetők arra következtettek, hogy enyhült a közvetlen háborús fenyegetés Irak ellen, egy új ENSZ-határozat kidolgozásának lehetőségével felcsillant a szélesebb nemzetközi együttműködés reménye.
A Fed elnöke, Alan Greenspan nyilatkozata azonban pillanatok alatt letörölte a mosolyt a piaci szereplők arcáról. Greenspan szerint a gazdaság javulására még várni kell, veszélyforrást jelenthet a költségvetési hiány bővülése, ami akár kamatemeléshez is vezethet. A borúlátó prognózist követően a befektetők csalódottságát fokozta, hogy a Bush-beszédre reagálva Irak elutasította az ENSZ fegyverzetellenőreinek feltétel nélküli visszaengedését.
Így a kőolaj árában meglévő, az elemzők által 4-5 dollárosra becsült “háborús” felár továbbra sem tűnt el. Az iraki elutasítást követően a New York-i árutőzsdén forgó könnyűolajfajta kurzusa októberi lejáratra 60 dollárig emelkedett, és a hétfői első adatok is arról árulkodnak, hogy további drágulás várható. A Lehman Brothers elemzői szerint 10 dolláros olajár-emelkedés éves szinten 0,25-0,5 százalékkal vethetné vissza a tengerentúli ország növekedését.
Eltérő és megegyező álláspontok
Elemzők szerint azonban nem a háborús kockázat az egyetlen árnövelő tényező – írja a Népszava. További gondot okozhat, ha nem sikerül korrigálni a túlkeresletet a piacon. Emiatt komoly érdeklődés előzi meg a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) szeptember 19-ei ülését.
Olvassa el…
…korábbi írásainkat:
• Bush: Amerika egyedül is kész a harcra
• Amerikai-angol légitámadás Irak ellen – próbaháború?
• Irak körül vibrál a levegő – lesz-e háború?
• Bagdad célkeresztben – de milyen áron?
Kétséges azonban, hogy a kartelltagok milyen súllyal veszik figyelembe döntéseik meghozatalakor az OECD Nemzetközi Energiaügynökségének (IEA) szeptemberben készített jelentését, amely az Irak elleni háborút feltételezve már negyvenszázalékos áremelkedéssel számol.
Bár mind az OPEC, mind az energiaügynökség szerint a szervezet tíz kvótaköteles tagja augusztusban növelte termelését, az IEA jelentés így is a világ olajtermelésének csökkenéséről számolt be. Az OPEC tagjai szerint azonban túlkínálat van, így nincs szükség kvótaemelésre.
Egyes szakértők úgy vélik, egy Irak elleni háború akár 50 dollárra is feltornázhatja egy hordó olaj árát. Az elemzők nem is az iraki kitermelés kiesésével magyarázzák a várható drágulást, hanem a szaudi és kuvaiti olajmezőkön bekövetkező esetleges károkkal, utalva arra, hogy az Öböl-háborúban Szaddám Huszein felgyújtatta a kutakat. 
EU: biztos, ami biztos
Az olajpiaci zavarok fenyegetésének árnyékában az Európai Bizottság új közös stratégiai olaj- és gáztartalékok létrehozását javasolta a tagállamoknak. “Az Unió erős külső függése a kőolaj- és a gázellátásban komoly kockázatokat rejt gazdaságunk számára – indokolta a javaslat előterjesztését Loyola de Palacio, az energiapolitikát felügyelő bizottsági tag. – Az energiapiac működésére és a bizonytalan geopolitikai helyzetre tekintettel létfontosságú olyan hatékony mechanizmus elfogadása, amely ésszerű áron folyamatos energia-utánpótlást jelent az európaiaknak.”
A javaslat értelmében – írja a BruxInFo – minden egyes tagállam köteles lenne felállítani egy, az olajkészletek tárolásáért felelős állami szervet, amelyre legalább 40 napra elegendő olajtartalék lenne bízva. A stratégia része, hogy a Bizottság egy, a tagállamok képviselőiből álló testület tanácsaira alapozva minden tagállamra kötelező érvényű sürgős intézkedéseket hozhatna.
Emellett a biztonsági tartalékok a jelenlegi 90 nap helyett 120 napos fogyasztást fedeznének. Az óvatosságot az uniós vezetők azzal indokolják, hogy az unió olajfogyasztásnak több mint a 70, gázfelhasználásának pedig 40 százaléka származik importból. Az előrejelzések szerint pedig 2020-ra 90 és 70 százalékra nő a külső behozatal aránya.
