Az eddigi eredményekA Gazdasági Minisztérium elemzése szerint a hiteltámogatások bevezetése miatt 2000 a fordulat éve volt. Az 1997 óta pangó lakáspiacon fellendülés következett be, és 2001 szeptemberéig a felépített lakások száma 50 százalékkal növekedett. A bővülés azonban 43 százalékban a közép-magyarországi régióra koncentrálódott. A 2000-ben elindult otthonteremtési programot, melynek alapeleme a lakáshitelekre nyújtott kamattámogatás, a minisztérium pozitívan értékeli, mert az erősödő banki verseny nyomán a lakáspiaci hitelek kamatai drasztikusan, 20-25 százalékról 5-10 százalékra süllyedtek. Az állami tulajdonú bérlakás programra a kormány az elmúlt másfél évben 32,5 milliárd forintot áldozott, ebből 7072 bérlakás épült, azaz egy bérlakás költsége átlagosan 4,6 millió forint körül mozgott.
Fidesz MPP – a jövő a jelenből táplálkozik
A Fidesz választási programjában kihangsúlyozza, hogy az elmúlt négy évben kialakított új lakáspolitikai rendszer teljesítette a hozzá fűzött reményeket. Az otthonteremtési programmal a lakásállomány bővült, a lakásmobilitás javult, és a bérlakások a lakásszektoron belül nagyobb részarányt képviselnek, mint 1998-ban. 2000-ben az önkormányzatok 44 700 lakásra adtak ki építési engedélyt, és az új rendszernek köszönhetően 2001-ben is 40 ezer fölötti lesz az új lakások száma. A jövőre nézve a múltbeli adatokkal konzekvens célt tűzött ki a Fidesz, minden évben legalább 40 ezer új lakásra számít.
Az Állami Támogatású Bérlakás Programot 2000. júniusában indította el a kormány. Véleménye szerint teljesült, hogy az önkormányzatok a szociális rászorultságot megfelelően figyelembe véve használják ki a program adta lehetőségeket. Folytatásként 2006-ig évente 7500-zal kívánják növelni a meglevő szociális bérlakások számát. Az eddigi átlagos költségekkel számolva minden évben 34,5 milliárd forintot kellene a költségvetésből elkülöníteni, hogy az ígéretet teljesíteni lehessen, 2002-re azonban csak 14 milliárd forintot szántak erre a célra. Igaz, tavaly is átcsoportosítások révén sikerült megoldani a finanszírozást.
1995-ben a Horn-kormány vezette be a szociálpolitikai kedvezményt, amit a lakásépítésekhez a gyermekek száma után lehet igénybe venni. Orbán Viktor 2001-es országértékelésében elmondta, hogy az 1 gyermek után járó kedvezményt 200 ezerről egymillióra akarják emelni, 2 gyerek után 2 millió, 3 gyerekes családoknak 3 millió forint járna a jövőben. A fiatalok lakáshoz jutása az elmúlt négy évben nem javult jelentősen. Bár a jelenlegi kormány tervezte, Fecske-program néven támogatásokat juttat ennek a rétegnek, hogy az első pár évben egy kisebb lakással megoldja a kezdeti nehézségeket, de a programot eddig nem vezették be és a 2002-es választási programban sem szerepel.
MSZP – a mostani, az kevés
Az MSZP a lakhatást alkotmányos joggá kívánja tenni, és a létrehozandó Építési, Lakásügyi és Területfejlesztési Minisztérium keretei közt akarja kezelni a lakáspolitikát. Lakáspolitikai programjában nehezményezi, hogy a Fidesz jelenlegi lakáspolitikai rendszere alig támogatja a kis- és középjövedelmű réteget, a kamattámogatások és adókedvezmények főleg a magas jövedelműeknek kedveznek.
Az adatok tükrébenA lakáspolitikai program bemutatásánál elhangzott, hogy Magyarországon mind a lakástámogatásra fordított összeg, mind a mobilitást és az alacsony jövedelműek lakáshoz jutását lehetővé tevő bérlakások száma messze elmarad az EU átlagtól. Magyarországon a lakástámogatásra fordított összeg 2001-ben a GDP 0.826 százalékáról 0,75 százalékra csökkent, míg az EU országokban ez az arány átlagosan 1,5 százalék. A bérlakások itthon a teljes lakásállományhoz viszonyítva 8 százalékot, a szociális bérlakások 5 százalékot képviselnek. Az unióban a bérlakások 35 százalékot, a szociális bérlakások 18 százalékot tesznek ki. Rámutattak arra is, hogy bár a kiadott építési engedélyek száma az előző ciklusban folyamatosan nőtt, a megépített lakások száma csökkent, és végig az 1994-1998-as időszak értékei alatt maradt.
Az MSZP kedden tartott lakáspolitikai konferenciáján Tosits Iván, a Városkutató Kft. Munkatársa kihangsúlyozta, hogy a maximálisan 240 ezer forintos adókedvezmény csak azoknak kedvez, akiknek havonta legalább 150 ezer forint a jövedelmük, és a havi 50 ezer forintos hiteltörlesztést ki tudják fizetni. A támogatásokat az első lakás vásárlásához kevesen tudták igénybe venni, a fiatalok lakáshoz jutását és a rohamosan növekvő árú használt lakás vásárlásának támogatását az elmúlt ciklusban a kormány nem tudta kezelni – állította beszédében Csabai Lászlóné, a Szociális Kabinet vezetője.
Az MSZP a mostani támogatási formák megtartása mellett 1,5 százalékra akarják növelni a költségvetési támogatások nagyságrendjét. A 27 ezer szociális bérlakásra váró igényét majdnem teljes mértékben, évente 5000 új lakás építésével, az önkormányzatoknak juttatott céltámogatásokkal akarja kielégíteni.
Olvassa elkorábbi írásainkat:
•Választási ígéretek földje – 1. rész
•Az MSZP önálló lakásügyi tárcát tervez
•Bérlakás, bérlakás, te csodás!
A teljes lakásállomány bővülését – a Fidesz programjával egybehangzóan – évi 40-45 ezerre tervezik – mondta Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A hangsúly egyoldalúan az új lakások támogatása felé tolódott el a Fidesz kormányzása alatt, míg a használt lakások adásvételét és felújítását nem segítették elő, pedig a használt lakások piacán az árak 1998 óta nagy mértékben emelkednek. Az MSZP ezen a területen is lépni kíván, és kiemelkedő feladatának tartja, hogy a panel- és tömbházak felújítására az eddiginél magasabb összeget áldozzanak és a szuburbanizáció negatív hatásait, egyes területek lakásállományának leromlását kivédjék.
A fiatalok életkezdéséhez egy új garzonlakás konstrukcióval akarnak hozzájárulni. 5+5 éves előtakarékosság után a fiatalok bérleti díjtól mentesen kaphatnának lakást, és – a Fidesz programjával egybehangzóan – 10 ezer új kollégiumi férőhely létesülne.
SZDSZ – nagyobb terhet az önkormányzatokra
Az SZDSZ a mostaninál célzottabb szociális programokat fogalmaz meg lakáspolitikai stratégiájában. Az MSZP-hez hasonlóan úgy látja, hogy az alacsony jövedelműeknek kevés jut a támogatásokból, ezért a költségvetés lakáscélú kiadásainak legalább 50 százalékát a legszegényebb 20 százaléknak akarja juttatni. A célzottabb támogatások mellett növelni akarja az önkormányzatok szerepét és önkormányzati bázison jól működő ellenőrző rendszert szeretne kiépíteni.
Pártok és honlapok•Fidesz-MPP
•MSZP
•SZDSZ
•MIÉP
•FKgP
•Centrum
•MDF
•További pártok
A hatékony elosztás nem az egyedüli sarokpont, az SZDSZ is felhívja a figyelmet arra, hogy többet kell a költségvetésből lakáspolitikai célokra szánni. A megfelelő mértéket a GDP 2-3 százalékában állapítja meg. 15-20 százalékra emelné a bérlakások számát a teljes állományon belül, külföldi minta alapján egyrészt a szövetkezeti szektor bővítésével, önkormányzati tulajdonú lakástársaságokkal, a magánbérlakás-szektor erősítésével.
A lakásfinanszírozásban a párt tovább akarja növelni a hitelezés szerepét. A jelzáloghitel-rendszert magánbankok részvételével bővítené, új hitelkonstrukciókat szorgalmazna és a háttér-intézményrendszer kiépítését. A lakásberuházások támogatásánál az új lakások primátusát el akarja törölni, és megegyező szintre akarja hozni a felújításra, illetve bővítésre szánt pénzek összegét.
A MIÉP, az FKgP és az MDF eddig nem hozott nyilvánosságra részletes lakáspolitikai programot.
