Veszélyes volt a tündéreket megidézni, lehettek szexuális csábítók, gyermekrablók, de sok értékes tudást lehetett tőlük megszerezni.

Ki lehetett Hasfelmetsző Jack? A korabeli pletykák bevándorlókat, zsidókat, orvosokat, sőt a királyi család tagjait is emlegették.

A Lockerbie-re zuhant gépen négy magyar is utazott 1988-ban: Kadhafi nagy valószínűséggel azt követően adott parancsot a terrortámadásra, hogy egy amerikai légicsapásban 4 éves nevelt lánya is életét vesztette.

New Yorkban 100 év alatt három megálló készült el, míg korábban egy egész vonal építésére négy év kellett. A „kisföldalattira” két év kellett, a négyes metróról ne is beszéljünk. Miért?

Személyes és reformelvekben megmutatkozó ellentétek is nehezítették a két magyar hazafi kapcsolatát. A kortársak szemében mégis egyértelmű volt, melyikük érvei nyomósabbak.

Amit mi címernek ismerünk, az japánban a jelkép jelentéssel bíró mon volt. Mais találkozhatunk velük akár Európában is.

Szolzsenyicinnek nem volt baja a rendszerrel, míg saját bőrén meg nem tapasztalta gyilkos voltát: saját Gulag-élményei alapján írt műve bemutatta a sztálinizmus valódi arcát.

Balassa Jánost Bécsben fényes orvosi karrier várta, ám ő hazájában akart gyógyítani. Evangélikusként viszont csak azért dolgozhatott Pesten, mert bravúros műtétet hajtott végre a kancellár testvérén 1843-ban.

Rómában lépten-nyomon az alkotásaiba botlunk, átformálta az örök város arcát, Gian Lorenzo Bernini mégsem tartozik a legismertebb itáliai művészek közé.

A ismeretlen indiai civilizáció rajzai 10 ezer évesnél is idősebbek lehetnek, és meglepő módon afrikai állatokat is ábrázolnak.

Csúnyán kinevették a vegetáriánusokat, akik eleinte kiálltak az élveboncolás ellen, a szegénység ellenharcoltak, nudistának és szexuálisan szabadosnak bélyegezték őket.

A balkézről született gyerekek felnevelése és „szégyene” sokáig egyedül az anyákat terhelte Nagy-Britanniában, majd besegített az egyház. Ha az apát sikerült felkutatni, fizetnie kellett, vagy börtönbe került már a XVIII. században.

Az orrdíszek hagyománya az ókorba nyúlik vissza, a lenge öltözetű hölgyek, szentek vagy állatok a hajó lelkét voltak hivatva jelképezni. A tengerészek akár életüket is feláldozták értük.

Abraham Lincolnról az a hír járta, hogy nem egy jó vágású férfi, az ebből eredő pletykák pedig már választási esélyeit veszélyeztették. Sebaj, egy jól beállított fotó már a XIX. században is csodákra volt képes.

Száz éve, 1918. november 16-án szimbolikus külsőségek között kiáltották ki a köztársaságot a Parlament előtti téren. Egy évre rá Horthy Nemzeti Hadserege bevonulásakor szándékosan visszájára fordították a jelképes üzeneteket.

A norvégok többsége gyűlölte a náci megszállókat és velük együttműködő honfitársait, de a terror idején a kisember kezében egyetlen fegyver marad: a humor. Éltek is vele.

Az első világháború örökre megváltoztatta a világot, be nem gyógyuló környezeti sebeket és feldolgozhatatlan emberi traumákat okozott.

Mustafa Kemal Atatürk elképesztően rövid idő alatt egy teljesen átalakított országot hagyott maga után, nem csoda, hogy a törökök őszintén nemzetük atyjának tekintik.

Hisztéria, feszültség, félreértés és egy hadgyakorlat. Ennyi kellett 1983-ban, hogy az emberiség létét fenyegető atomháború csaknem valósággá váljon.

Riasztó nem volt, a betörőket állványzat segítette bejutni az éppen felújítás alatt álló épületbe 1983-ban: összesen hét képet emeltek le gond nélkül a falról 1,5 milliárd forint értékben.

Szabadság, egyenlőség, testvériség – de csak a férfiaknak? Nagyjából ezt az igencsak kellemetlen kérdést tette fel Olympe de Gouges a francia forradalom idején, és meg is kapta érte „méltó” büntetését.

Több ezer év után Napóleon döbbent rá, hogy lehet keletre hajózni Afrika megkerülése nélkül.

Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.