Tudomány bbc history

Kamu lehet az Etna pusztítása

Ami biztos: 350 éve került sor az Etna egyik nagy kitörésére. Amit viszont nem tudunk, az az, hogy tízezrek haltak-e meg, vagy egyetlen ember sem vesztette életét. És mi történt a Catania falai felé hömpölygő lávafolyammal?
Korábban a témában:

Miközben Itália leghíresebb vulkánja kétségtelenül a Pompeiit egykor elpusztító Vezúv, a legaktívabb az Etna, amely ráadásul szintén viszonylag sűrűn lakott területek fölött magasodik. A több mint 3 ezer méter magas vulkán az összegyűjtött adatok szerint legalább 200 alkalommal tört ki az elmúlt hatezer évben.

Pont ez teszi viszont kevésbé veszélyessé, mint a végzetes kitörése előtt látszólag békésen alvó Vezúvot, az Etna szinte állandó aktivitása miatt a környéken lakók mindig tisztában voltak a hegy jelentette kockázattal, ráadásul a rendszeresség megelőzte, hogy elegendő feszültség halmozódjon fel a vulkánban egy hirtelen, mindent elsöprő, robbanásszerű kitöréshez.

Húszezer áldozat?

Ennek fényében igencsak furcsa, hogy az Etna legpusztítóbbként számon tartott, 1669-es kitörésének egyes források szerint nagyjából 20 ezer halálos áldozata volt. Az események fennmaradt leírásai is nehezen összeegyeztethetők ezzel a számmal. Annyi bizonyos, hogy több napos erősebb aktivitás után az Etna 350 éve, 1669. március 11-én kitört, és egy pusztító lávafolyam indult meg a lejtőin, amely öt héttel később érte el a hegy lábánál fekvő legnagyobb város, Catania falait.

Jól látható tehát, hogy az események nem éppen szélvészgyorsasággal peregtek, de egyes feljegyzések mégis azt állítják, hogy ezután a tenger felé terelni próbált láva végül betört a városba, és ott 15-20 ezer ember életét oltotta ki.

Az elterelési kísérletet egyébként több független forrás is megerősíti, a város északnyugati falainál épített védműveken megtörő, majd a kikötőnél a tengerbe hömpölygő láva nyomait is megtalálták később a kutatók.

Wikipedia

Eltúlozták?

Ami viszont furcsa, hogy a korabeli beszámolók nemhogy 20 ezer, de egyetlen halottat sem említettek meg, miközben a kétségtelenül jelentős anyagi károkról, a vulkán oldalain található falvak és szőlőskertek pusztulásáról, Catania néhány utcájának végzetéről pontos, vagy legalábbis pontosnak látszó összesítéseket közöltek. A történelmi emlékezetben mégis a gyilkos tűzár emléke maradt fent.

Mi lehet e titok nyitja? Természetesen lehetséges, hogy a később született leírások a drámai hatás kedvéért egyszerűen képtelen mértékben eltúlozták az áldozatok számát, ahogy talán arra is lehetne racionális magyarázatot találni, hogy a lassan folyó láva valamiképpen mégis meglepte Catania lakóit, akiknek ekkor már nem volt módjuk menekülni.

Összemoshatták egy földrengéssel

Ennél valószínűbb viszont, hogy itt két esemény emléke mosódott össze: az 1669-es kitörésé, illetve az 1693-as, egész Délnyugat-Szicíliában és így Catania környékén is pusztító, a későbbi becslések szerint a Richter-skála szerint 7,4-es erősségűre tehető földrengésé. Ez utóbbi valóban romba döntötte a város jelentős részét, és összességében mintegy 60 ezer áldozatot követelt a szigeten.

Néhány évtized, pláne egy-két évszázad távlatából a két katasztrófa emléke már nem vált el élesen egymástól, így könnyen elképzelhető, hogy a földrengés Catania környéki áldozatait egyszerűen a kitörés számlájára írták. Megjegyzendő, hogy minden jel szerint nem alaptalanul: a legújabb kutatások szerint a 24 évvel korábbi vulkánkitörés indította el azokat a tektonikai folyamatokat, amelyek végül halálos feszültséget halmoztak fel a Szicília partjainál húzódó törésvonalban, ami aztán a valóban gyilkos földrengéshez vezetett.

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.