Tudomány bbc history

Sisi és Andrássy: szerelem volt?

A pletykákra éhes kortársaknál csak az utókor bennfenteseit foglalkoztatja jobban a híres magyar férfiszépség és az Európa legszebb asszonyának nevezett császári és királyi hitves kapcsolata. A korszak kiváló szakértője, Kozári Monika a BBC Historyban írt erről a mély érzelemről, amely a kiegyezés létrejöttére is hatással volt. A cikket rövidítve közöljük.
Korábban a témában:

Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné 1866. január 8-án találkoztak először, Bécsben, a Burgban, amikor Deák Ferenc indítványára egy országgyűlési küldöttség utazott „a hon tisztelt s forrón imádott anyjának, a felséges királynőnek üdvözlésére”. Baráti kapcsolatukat az az esztendő alapozta meg, és az eredendően meglévő szimpátia mellett a közös cél. Mindketten a kiegyezés megkötésén fáradoztak.

Erzsébet köztudomásúan szerette a magyarokat. Ennek bizonyára több oka volt. Az anyósával, Zsófia főhercegnővel való szembenállása – aki egyébként nagynénje is volt, édesanyja testvére, de ez a rokoni kapcsolat sem hozta őket közelebb egymáshoz –, aki a csehek pártján állt. Aztán Erzsébet szabadságszeretete, ami találkozott a magyarok érzéseivel.

Magyarországon az udvari kötöttségektől mentesen, sokkal szabadabban is érezhette magát. A gödöllői kastély, amit a magyaroktól kapott, ragyogó ajándék volt számára.

Erzsébet királynét mintegy 30 éven keresztül Európa legszebb asszonyának tartották. Sportos alkat volt, rendkívül jó lovas, szerette a falkavadászatokat, és a korban nagyon szokatlan módon tornatermet rendeztetett be a bécsi Burgban. Egyáltalán nem illett bele a környezetébe, sem a nőktől elvárt viselkedés sémáiba, hogy az osztrák császárnétól elvárt viselkedésről már ne is beszéljünk.

Még gyerek volt, amikor férjhez ment, és szinte gyerekként szülte az első gyermekét is. A gyerekek nevelését az anyósa elvette tőle. Csak jóval később mert fellázadni ez ellen,  a harmadik gyermek születésekor. Rudolf katonás nevelését is ellenezte, mert a hétéves kisfiú szenvedett tőle, és Erzsébet szembe is szállt Ferenc Józseffel a gyereknevelés miatt. 1837-ben született, tehát 1866-ban már közeledett a harmincadik életévéhez. A kor előrehaladtával az udvarbeli helyzete is egyre jobban megszilárdult. Ferenc József és Erzsébet között először nagy szerelem volt, majd ez egymás iránti mély szeretetté változott.

Andrássy részéről szerelem

Erzsébetet és Andrássyt is megelőzte a híre, mielőtt találkoztak, és természetesen tudtak egymásról már akkor, mielőtt megismerkedtek. Két összeillő, okos és szép ember találkozott. Hogy a kapcsolatuk Andrássy részéről szerelem volt, az a leveleik alapján nem is lehet vitatott. Merthogy leveleztek, de Ferenczy Idán, Erzsébet társalkodónőjén keresztül.

Ha elolvassuk Andrássy leveleit, jól látszik, hogy Erzsébetnek szólnak, hiába volt a boríték Ferenczy Idának címezve. Belül ezeken a leveleken semmilyen megszólítás nincs. Az Erzsébetnek szóló levelek aláírása: „Az Ön hű barátja”.

Erzsébetnek Andrássyhoz szóló leveleit nem ismerjük, ha egyáltalán voltak ilyenek, azokat Andrássy biztosan megsemmisítette. Erzsébetnek Ferenczy Idához szóló leveleiből lehet a kapcsolatra következtetni, mert Ida sokszor nem kísérte úrnőjét, és olyankor leveleztek. Mivel Ida tapintatos volt, amiről nem akarta, hogy idegen kézbe kerüljön, azt a megőrzött levelekből is kikaparta.

Gróf Andrássy Gyula – Wikipedia

Erzsébet verseket is írt. A Das Kabinet című verse magyarul Tandori Dezső és Mészöly Dezső fordításában is fennmaradt. Egyértelmű, hogy ez a kis vers Andrássyról szól.

Az eredeti így szól:

Der zweite, ach! Wie war der Lieb!

Der hat mir treu gedient

Wenn so etwa auf Erden blieb.

Der hätt’ Bestand verdient!

Tandori fordításában:                                                            Mészöly fordításában:

A második, oh! Kedveltem őt!                                               A második hű lovagom

Híven szolgált nekem;                                                           Maradt, bármerre ment;

Ha ilyet őrizhetne e föld,                                                       Nincs is e földön jutalom,

Érdemelné, legyen.                                                                Mit meg nem érdemelt.

Erzsébet kacérkodott

Andrássy leveleiből kiderül, hogy Erzsébet sokat volt úton, és ennek Andrássy nem örült; hogy szokott Andrássynak ajándékot hozni külföldi útjairól; hogy volt alkalom, amikor Andrássy egy másik férfi várható jelenlétével csábította Erzsébetet egy társasági összejövetelre, ahol bemutatta őket egymásnak; hogy Erzsébet bizony kacérkodott más férfival is. Persze nem tudhatjuk, hogy mennyire volt tréfás, vagy éppen nagyon is komoly ez a megjegyzés.

A „kacérkodott” szó valószínűleg jól fejezte ki Erzsébetnek a férfiakhoz való viszonyát. Bizonyára imponált neki, hogy tetszett a környezetében lévő férfiaknak, és a lábai előtt hevertek. Nem tudunk viszont arról, hogy Erzsébet rengeteg külföldi útja során bármikor kalandot keresett volna. Feltételezhetjük azonban, hogy az osztrák titkosszolgálaton kívül a többi is figyelte. Bécsben, az udvarban Erzsébetnek volt ellentábora. Ők megpróbáltak valami kompromittálót találni, de ez nem sikerült. Van olyan vélekedés is róla, hogy számára inkább nyűg, mint öröm volt a házastársi kötelesség.

Tudjuk, hogy az idő múlásával ezt úgy oldotta meg, hogy ő maga szerzett barátnőt Ferenc Józsefnek, Schratt Katalin színésznő személyében.

Az első találkozót Erzsébet szervezte meg, ő is találkozott Schratt Katalinnal. Később már Ferenc József szervezte a randevúkat Ferenczy Idán keresztül.

Kedvesen ugratta

Már a kortársak is nagyon szerették volna tudni, ahogy az utókor is, hogy a királyné és Andrássy kapcsolata valóban csak plátói volt-e. Suttogtak róluk, sőt Mária Valériát „a magyar gyermek”-nek nevezték, és tudni vélték, hogy Andrássy az apja. Mária Valéria egyáltalán nem lelkesedett ezért a helyzetért. Andrássyt nem szerette, sőt utálta. 1884 novemberében azt írta róla a naplójában, hogy

Ellenszenves családiassága annyira undorít, hogy szinte akaratlanul is hideg, sőt gúnyos hangnemet használok ezzel az emberrel szemben. Biztos ő is utál engem annyira, amennyire én őt, legalább is remélem!

És Erzsébet hiába igyekezett Mária Valériát magyar érzelműnek nevelni, a kislány sem magyarnak, sem osztráknak nem tartotta magát, hanem németnek. Rudolf azonban lelkesedett Andrássyért, akit jól ismert, mert Andrássy közös külügyminisztersége idején szinte családtag lett náluk.

Amikor Andrássy a keleti útjára, a Szuezi-csatorna megnyitására kísérte Ferenc Józsefet, akkor is volt gondja arra, hogy Erzsébetet folyamatosan tudósítsa az utazásukról. A Szuezi-csatornát 1869. november 17-én nyitották meg. A megnyitó óriási ünnepség volt, amelyre uralkodókat, miniszterelnököket és diplomatákat hívtak meg. Meghívást kapott Ferenc József és felesége, de Erzsébet királyné nem kedvelte a nagy ünnepségeket, így ő nem vett részt ezen az utazáson.

Az a pletyka terjedt el Andrássyról, hogy Jerikóban egy rosszkor hazajövő férj elől az ablakon ugrott ki hiányos öltözékben.

Erzsébet egy kedves versikét küldött a hazatérő Andrássynak Triesztbe, amelyben erre a történetre utalva ugratta:

A propos egy szócska gróf Andrássyról

Éjjel sétál Jerikóban, szálegyedül, fesztelen,

Reggel tér meg sátorába – s lába szára meztelen!

Kalpag és atilla nélkül mily pikáns és csodaszép!

Fenszterlizve rajtakapták! Grandiózus csatakép!

(Mészöly Dezső fordítása)

Andrássy Triesztből válaszolt. Tagadta, hogy a történet igaz volna:

Andrássyról csak pletykált a Bolha

Hogy Jerikóban, hogy s mint van dolga!

Ablakot nem látott ő, csak zsalut,

Melytől az ördög biz’el nem aludt…

Hogy milyen közelről egy török dajna,

Fogalma sincs arról őneki, sajna!

Pedig itt vétkezni könnyű lett volna,

S nem bánta volna, ha úgy fordul dolga:

Sebaj, ha kirúg is eszeveszetten,

Mert feloldozták örök időkre Jeruzsálemben!

(Mészöly Dezső fordítása)

Utolsó, egyetlen barát

Állítólag mindössze egyszer voltak kettesben, 1872-ben, akkor is csak pár percre. Ezt Andrássynak Ferenczy Idához írt leveléből tudjuk:

„Tegnap sötét volt tökéletesen amikor [Gödöllőről] hazajöttünk – esett az eső. Ő Felségeiknek még a vasútig kellett lovagolniok – történetesen ott volt az én bérkocsim – felajánlottam Ő Felségeiknek. Ő Felsége a Császár elfogadta, de – csak a Királyné számára – és így én voltam szerencsés őtet a vasúthoz kísérhetni – mikor megérkeztünk a vasúthoz – teli volt az indóház emberekkel, kik Ő Felségeiket várták képzelheti mily furcsán néztek ezek midőn a Királyné egy Fiakerből szállt ki – és én kísértem a terembe – csak akkor látszottak megnyugodni midőn a Császár és Vilmos főherceg megérkeztek. Látya ön millyen öreg ur lett az Ön barátya – hogy reá bízzák a szép aszszonyokat – szállítani éjszaka és sötétben… Egyébiránt bevallom, hogy hosszu utat csinálni sötétben egy döczögös uton – még a legokosabb családapának is – gennant dolog lehetne – az én utam azonban egy pár perczig tartott – s olly hamar talán Keglevics Béla vagy az ön Pista barátya sem feledné el hogy kit bíztak reája.”

(Tolnayné Kiss Mária kommentárjából tudjuk, hogy Keglevics Béla és Károlyi István gróf a királyné állandó hódolói közé tartoztak.)

Erzsébet királyné – Wikipedia

Idővel a vonzalom vagy szerelem barátsággá alakult. Andrássy halálakor Mária Valéria leírta a naplójában, hogy Erzsébet egyetlen, igaz barátját gyászolja:

„1890. február 18. – Andrássy gróf ma éjszaka meghalt, hosszú, nehéz szenvedés után. Ha nem is váratlan, de egy új, keserű csapás mama számára, aki igaz és állhatatos barátsággal úgy ragaszkodott hozzá, mint talán senki máshoz. »Utolsó, egyetlen barátom« – mondta ma.

Február 21. Ma temetik Andrássyt. Mama özvegyéhez utazott – én később mentem utána. – Amikor a Mama elment, biztosította Andrássy özvegyét hűségéről, odaadásáról, szeretetéről, és arra kérte, hogy ő és fiai minden helyzetben támaszkodjanak rá. Mama azt mondta nekem, hogy csak most jött rá, mi volt számára Andrássy: először érzi magát egészen elhagyatva tanácsadó és barát nélkül.”

A magyar ügy mellett

Kapcsolatuknak kezdettől volt hatása a politikára, az események alakulására. Közismert, hogy Ausztria 1866 nyarán vereséget szenvedett a csehországi Königgrätznél Poroszországgal szemben. Ezzel a vereséggel végérvényesen kiszorult Németországból, a német egység megteremtése nem valósulhatott meg osztrák vezetéssel.  Poroszország győzelmének több következménye és utóhatása lett Ausztria vonatkozásában. Az egyik, hogy felértékelődött Magyarország szerepe a Habsburg Birodalomban. Az udvarban kezdték komolyabban venni a Magyarországgal való kiegyezés lehetőségét. A kiegyezés folyamata azonban nem volt egyenesívű, sok hullámzás zajlott még benne, amíg végül sor került a felelős magyar kormány kinevezésére.

1866 őszén még Ferenc József nem volt eltökélt, hogy a kiegyezést választja. Nehezen vált meg az egységes, abszolutisztikusan kormányzott birodalom eszményétől, illetve nem volt egyértelmű, hogy nem a föderatív átalakítás hívei kerekednek-e fölül. A tanácsadók megosztottak voltak, az egyik tábor ebbe, a másik abba az irányba próbálta hangolni az uralkodót. 1866 őszén még látszott, hogy a magyaroktól tartanak.

Erzsébet 1864-ben kezdte aktívan pártolni a magyar ügyet, nagy valószínűséggel Ferenczy Ida hatására.

Erzsébet először arra próbálta rávenni Ferenc Józsefet, hogy látogasson Magyarországra, de az uralkodó egyáltalán nem hallgatott felesége politikai tanácsaira. Erzsébet ekkor megpróbálta rábeszélni Benedek tábornokot, aki szintén magyar volt, ám egyáltalán nem magyar érzelmű, hogy járjon közbe egy magyarországi út érdekében. Benedek azonban nem tartotta titokban a kérést, és hamarosan az egész udvar tudott Erzsébet szándékáról. Végül hosszú hónapok alatt Erzsébet mégis meggyőzte a férjét, és 1865 júniusában sor került a pesti látogatásra, 1866. január végén pedig a császári pár érkezett több hetes magyarországi látogatásra, amelyet a bécsi udvari párt nagyon nehezményezett. Végül is öt hetet töltöttek Magyarországon, csak március elején utaztak haza Bécsbe.

Együtt a dualizmusban

Erzsébet 1866-ra már elég nagy előrehaladást tett Ferenczy Ida révén a magyar nyelv tanulásában, így a magyar urakkal – Andrássy Gyulával is – általában magyarul beszélgetett, az osztrák udvarhölgyei bosszúságára, akik ezt a nyelvet nem értették.

Ferenc József is felismerte, hogy a felesége népszerűsége hasznos az ő számára, Erzsébet Magyarországon segítségére van az udvariasságával, mértéktartó tapintatával és jó magyar nyelvtudásával. Ferenc József nem volt könnyű helyzetben, mert a magyaroknak tett politikai engedményeket az udvarban nem helyeselték, és a birodalom szláv nemzetei is ellenezték.

A látogatást követően Magyarországon elterjedt az a hír, hogy

Erzsébet szemet vetett Andrássy Gyulára. Ez a pletyka jót tett Andrássy politikai pozícióinak.

A königgrätzi csatavesztés után, amikor a bécsi udvarból mindenki menekült, Erzsébet Budára ment. Zsófia ezt nagyon helytelenítette, ő Ischlbe költözött, és menekítette értékeit. Erzsébet érzelmi alapon hozott döntése szerencsés volt politikailag, mert a magyarokkal, akik már eddig is a szívükbe zárták, tovább mélyült a kapcsolata, és Bismarck hiába szervezte a Klapka-légiót, Magyarországon nem tört ki újabb forradalom. Ez persze távolról sem csak Erzsébetnek volt köszönhető.

Erzsébetet Deák, Andrássy és még jó pár politikus részvételével díszesen fogadták a pályaudvaron. Magyarországról szinte naponta írt Ferenc Józsefnek, és leveleiben a magyarokkal való kiegyezésre ösztönözte. Kérte férjét, hogy fogadja Deák Ferencet, majd amikor az uralkodó erre nem hajlott, akkor Erzsébet levelet írt Majláth György udvari kancellárnak Bécsbe, és az ő közbenjárását kérte Andrássy kinevezése érdekében. Ezt követően nem volt hajlandó hazamenni Ausztriába, hiába kérte erre Ferenc József.

Nagy szerepe volt abban, hogy Ferenc Józsefet ráhangolja a magyarokkal való kiegyezésre, és abban is, hogy az uralkodó fogadja el Deák javaslatát, és Andrássy Gyulát nevezze ki magyar miniszterelnöknek.

Kozári Monika teljes cikke a BBC History legújabb, 2019. februári számában olvasható.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73907061, A FehÈrv·ri TÈglaipari Kft. ter¸letÈn j·rtunk, ahol megnÈzt¸k hogyan nınek nˆvÈnyek a felhaszn·lt szennyvÌziszapbÛl, illetve azt is l·thattuk, hogyan dolgozz·k fel nagy betongˆdrˆkben a szennyvÌz tisztÌt·s ut·n megmaradt anyagokat., Place: SzÈkesfehÈrv·r, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.