Mire a legbüszkébb, mit bánt meg az öt évből, miért nem hívta meg Vidnyánszky Attilát rendezni, és miért nem ő játszotta a Mephisto főszerepét – leköszönő interjú Alföldi Róberttel.
Június első vasárnapja Pedagógusnap. Az ünneplés idén is elmarad, nincs minek örülniük a tanároknak. Tüntetés lesz.
Az iparkamara friss kutatása cáfolja saját elnöke, Parragh László diplomások elleni kirohanásait. Érdemes tanulni, az ország gazdasága is a minél több magasan képzett állampolgártól gyorsulhatna be.
Könnyen munkanélküliek tömegét onthatja az oktatási rendszer a „munkaalapú gazdaság megteremtése” nevében.
Magyarország lecsúszásának oka a gyűlölködésre épített politika, amit Orbán Viktor kezdett el az ezredfordulón, de amihez gyorsan kapcsolódott az egész politikai elit – állítja Kolosi Tamás, Tárki-elnök. Villáminterjú.
„Minden tönkrement, a kocsma, a templom, semmi se szent” – énekli új Viszockij-albumán. Interjú a nyugdíjas Kossuth-díjassal.
Hoffmann Rózsa év eleji roadshow-jába hirtelen beiktatott néhány „rebellis” gimnáziumot, zárt ajtók mögött próbálta meggyőzni az elégedetlenkedő tantestületeket, de dühösen távozott.
Az emberiség elleni bűntetteket, a népirtásokat is hétköznapi emberek követték el. Akár ön, kedves olvasó.
A kormány csődök tömegét hazudja sikernek, újra visszatért a párttitkárosodás, a hatalom akarja megszabni, kinek a művét játszhatják a színházak – véli Závada Pál. Nagyinterjú.
Sikerrel osztotta meg a kormány a diákokat és a pedagógusokat. Kis engedményekkel legitimáltatta velük a nagy rendszert. Hajózási napló.
“Nem tudom” – ez az iskolák államosítása után leggyakrabban elhangzó szókapcsolat. Interjú a Klebelsberg Gimnázium igazgatójával.
Egy szembetűnő változást máris hozott az oktatás megújítása: megjelent a félelem az iskolákban.
Alapfokon ugyan valószínűleg megmarad az ELTE gyakorlóiskolája, a középiskolásoknak viszont új intézmény után kell nézniük.
Hoffmann Rózsa szerint sikertörténet az államosítás, az iskolavezetők bizonytalanságra, káoszra panaszkodnak.
Nem igaz, hogy sok a diplomás munkanélküli és a felsőoktatási lemorzsolódás sem akkora, mint azt nap mint nap halljuk a kormányzat részéről.
Kilátástalanság, munkanélküliség, létbizonytalanság – ezek a mai fiatalok legnagyobb problémái. Úgy vélik, a Kádár-rendszer sokkal jobb volt, mint mai, a legtöbben külföldre készülnek. 2008-hoz képest vesztett a népszerűségéből a konzervativizmus, a jobboldaliság, és a diktatúra párti attitűd.
Orbán Viktor szembeköpte saját híveit, a magyar választókat, a fiatalokat és családjukat, valamint az ország jövőjét. Pedig a tandíj nem ördögtől való.
A BM és az Emmi is titkolja, hogy mely nagytelepülések mondanak le az államosítással az iskoláik működtetéséről. Az FN24 megszerezte a 228-as listát: olyan iskolavárosok is így döntöttek, mint Sárospatak, Pápa, Nagykőrös vagy Zirc.
A BM összegyűjtötte, mely települések mondanának le az iskoláik működtetéséről. A lista egyelőre titkos, bizottság vizsgálja, hogy a települések jól döntöttek-e.
Minden második település lemond az iskolája működtetéséről, ez bedöntheti az egész államosítást. Néhány hét múlva a KIK átveszi az iskolákat, de nincs elég pénze, embere, helyisége, netes hálózata. Lesz viszont közbeszerzés nélküli milliárdos eszközbeszerzés.
Sehol a világon nincs ilyen, és extrém magas tandíjjal jár az Orbán Viktor által szorgalmazott önfenntartó felsőoktatás.
A kormány szeptembertől növeli a tanárok munkaterhelését. Megnéztük, most mennyit dolgoznak.
A közoktatásban túl sok minden lesz kötelező, és itt minden kötelező pusztít – véli Vekerdy Tamás, aki elképesztő tudatlanságnak tartja, hogy külön erkölcsi nevelés lesz kisgyerekeknek, és kikéri magának, hogy a jelenlegi kormány Klebelsbergre hivatkozzon. Interjú.
A tandíjat a kilencvenes években még néven nevezték, és szinte minden politikai erő elvben pártolta. A kifejezést az új évezredben messze elkerüli a politika, de a diákok nagy része fizet a tanulmányaiért. Ma is, pedig ma Orbán Viktor már tandíjellenes.
