Három hónap múlva az állam átveszi az iskolafenntartást, ám az erre létrehozandó központ körül elég nagy a káosz, az FN24 birtokába jutott jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére még pályázó sincs.
Tehetséggondozásban nemzetközi mintának tekintik Magyarországot, így Budapesten nyílhatott meg az Európai Tehetségközpont.
Az állam és a kamara által forszírozott képzési forma a munkaerőpiac számára haszontalan fiatalok tömegét ontja majd magából.
Megszereztük a kerettantervekről szóló miniszteri tervezetet, ami a diákok harmadáról nem vesz tudomást. De már készül a sakk és a lovaskultúra tananyaga is.
Orbán Viktor ellenzi a tandíjat, de azt szeretné, hogy mindenki fizesse a tanulási költségeit. Azaz a tandíját.
A következő tanévben már nem lesz elég 20 százalékot elérni az érettségin a ketteshez, minimum 25-öt kell teljesíteni. Ha ezt már idén bevezetik, tízszer többen buktak volna matekból.
A Nemzeti alaptanterv támogatottságáról szóló – Hoffmann Rózsa által többször idézett – kutatást továbbra sem hozták nyilvánosságra. Nekünk megvan.
A digitália megjelenésével átalakult a gyerekek gondolkodásmódja, s erre az iskolának, pedagógusoknak is fel kell készülni.
Hogyan szerezheti meg egy végzős középiskolás a maximális többletpontokat? És a diploma előtt álló fiatal a nyelvvizsgát? A két legkézenfekvőbb lehetőség a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi. De mi a különbség köztük és melyik éri meg jobban?
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) a társadalom kettészakadását erősíti fel – véli a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a HAT egyik alapítója. Trencsényi Lászlónak a Patyomkin páncélos kukacos húslevese is eszébe jutott a NAT-ról.
Több mint egymillió ember hagyta el az utóbbi húsz évben Bulgáriát. Magyarország is hasonló sorsra juthat.
Aki kérdez: Hoffmann Rózsa. Aki – az alaptantervet támogatásáról biztosítva – válaszol: a köz. Megszereztük azt a máig titkolt „kutatást”, amelyből az égvilágon semmi nem derül ki.
A pedagógusok nem gondolták végig, hogy egyharmadukra nem lesz szükség, Hoffmann Rózsának pedig kár szétverni a közoktatási rendszert.
A Hoffmann-féle Nat-ot csak néhány gyerek tudja majd feldolgozni, a többség nem – véli.
Kötelező lesz hároméves kortól óvodába járni, de nem lesz elég az óvodai férőhely. Jönnek a konténerovik.
Egy, az FN24 birtokába jutott háttérszámítás szerint a Diákhitel 2. lenullázza a Széll Kálmán Terv megszorításait.
Még az egyházak szerint is szerencsétlen a kötelező választás az iskolai hittan és az erkölcstan között. Az egyházi törvény méltatlanra sikerült – állítja a vallásszociológus.
Április 5-én mutatják be a mozik Fliegauf Bence Berlinále-nagydíjas filmjét. A téma forrónak ígérkezik: a Csak a szélt a romagyilkosságok inspirálták. A rendező eddig nem félt, és szerinte Berlinben nem Balog államtitkár volt a hülye.
Segítség, közösségteremtés, munka – újabb csoda az igazgyöngyösöktől.
Többek közt Liszt Ferenc, Örkény István, Janis Joplin szobra, és vagy két tucat óraszobor keresi gondos gazdáját. Ismert alkotójuk megszabadulna tőlük, de van néhány feltétele. Kis magyar kultúrtörténet 2012-ből.
Eldőlni látszik a kérdés: nagyjából marad a „jól bevált” kötelezőolvasmány-lista. De tényleg jól beváltak vagy csak megszoktuk e műveket?
Csak találgatni lehet, milyen stratégiát választ az a kisvárosnyi diák, aki be sem adta idén a felvételit.
A NAT-ban vázolt tantárgy nevével még kidolgozói sem értenek egyet. A szakértők felkészületlenül nem engednék bevezetni.
Az egyébként telezsúfolt alaptantervből hiányoznak az élő szerzők (van egy véletlen kivétel), de a halál sem jogosít sokakat a bekerülésre. Wass Albert, Kertész Imre ugyanúgy kimarad, mint E.T.A. Hoffmann.
