Bolíviában a hadsereg megkísérelte átvenni a hatalmat. Ám sokan ezt csak trükknek tartják, mellyel Luis Arce elnök meg akarta erősíteni a pozícióját nemcsak az ellenzékkel, de a mentorából vetélytársává vált Evo Morales volt elnökkel szemben is.
Izraelben ezúttal a szekuláris többség és az ultraortodox kisebbség feszül egymásnak: a tét az, hogy az utóbbihoz tartozók kötelesek-e a hadseregben szolgálni.
Thaiföldön felségsértéssel vádolják a legnagyobb kormánypárt befolyásos háttéremberét, miközben a párt pont a monarchista jobboldallal kormányoz közösen. A furcsa események mögött az ázsiai ország mozgalmas történelme áll.
Vád alá helyezték Oroszországban a Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot. A kémkedés vádjával letartóztatott amerikai állampolgár ügye leginkább egy túszdrámára hasonlít. A tárgyalása ma kezdődött.
A hidegháború vége óta nem látott szintre emelkedtek Észak-Korea és Oroszország kapcsolatai, ám ez az erősödő barátság nemcsak a nyugati világ és kelet-ázsiai szövetségesei, de akár Peking számára is terhes lehet.
Az apartheid-rezsim vége óta először nem szerzett többséget a törvényhozásban Nelson Mandela pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus. Ennek egyik oka, hogy a párt korábbi vezetője, az onnan korrupció miatt kizárt Jacob Zuma saját alakulattal indult el a választáson. Dél-Afrika kormányzásában a koalíciós kényszer miatt így ismét döntő szóhoz juthatnak a fehérek, miközben a szélsőségek is megerősödhetnek.
In mid-February, the Paris Court of Appeal decided to sentence Nicolas Sarkozy, former President of the French Republic, to six months in prison (he
A teátrális stílusáról és újszerű politikai megoldásairól elhíresült Nicolas Sarkozy nemrég azzal került be a hírekbe, hogy fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A volt francia államfőt sokan a macronizmus előfutárának tekintik. Miért?
Ecuadorban korábban a bűnbandák tagjai saját birodalmukként kezelték a börtönöket, sőt az utcákat is, ám mostantól a kormány vasmarokkal tarthat rendet. A nyomornegyedeket már ellepték az állig felfegyverzett katonák, akik azonban nem mindig csak a bűnösökre csapnak le.
Újra magasabb fokozatba kapcsolhat a diplomáciai küzdelem az Egyesült Államok és Venezuela között, miután a caracasi kormány blokkolni próbálja az ellenzéki elnökjelölt indulását a választáson.
A pakisztáni hadsereg a régi ellenfelét hívta vissza az emigrációból, hogy régi szövetségesükkel szemben elindulhasson a választáson. Ő mégis győzedelmeskedett a börtönből, kormányt azonban valószínűleg nem tud alakítani.
Rövid időn belül két politikus ellen is merényletet követtek el Dél-Koreában, és egyelőre nem látszik, mitől nyugodnának le a kedélyek az ázsiai országban.
Indiában az idén választások lesznek, Narendra Modi miniszterelnök pedig sokak szerint a nemrég felavatott ajodhjai templom ügyét, tágabb értelemben a hindu nacionalizmust, a Gandhi meggyilkolásához vezető hindutvát is a saját népszerűsége szolgálatába állítaná.
A Kreml Vlagyimir Putyin totális, 80 százalék feletti győzelmét várja a márciusi elnökválasztáson, a terv azonban borulni látszik. Borisz Nagyezsdinnek ugyanis megengedték, hogy jelöltesse magát, az alternatívát váró oroszok pedig kígyózó sorokban indultak meg, hogy biztosítsák támogatásukról a mérsékelt, liberális-konzervatív politikai irány régi motorosát.
Eszkalálódhat-e a helyzet a Vörös-tengeren, ahol egyre gyakoribbak és hevesebbek az összecsapások a húszi lázadók és a nyugati államok között? Vagy ezen már túl is vagyunk?
Az egymást váltó francia, japán, szovjet, amerikai és kínai befolyás, illetve az ezek közötti lavírozás jellemzi a kelet-ázsiai állam hosszú és gazdag, ugyanakkor zűrzavaros történelmét.
A Dél-kínai-tenger egyik részén egymásnak ugrott két állam, hogy érvényesítsék a fennhatóságukat néhány lakatlan sziget fölött. Valójában nem területi vitáról van szó, de akkor mi áll Peking és Manila konfliktusának hátterében?
Sheynnis Palacios nyerte az idén a Miss Universe szépségversenyt. Hazájában tömegek ünneplik, az öt évvel ezelőtti kormányellenes tüntetéseken való részvétele miatt viszont a sandinista rezsim célkeresztjébe került.
Az észak-koreai kémműhold fellövése után Szöül, majd Phenjan is katonai lépéseket tett.
A tajvani elnökválasztás tétje és fő témája a Kínához és a függetlenséghez való viszony.
Az egykori miniszterelnök reaktiválása kapóra jön Rishi Sunak kormányfőnek, aki kudarcos radikális fordulatát most mérsékeltebb hangvételre váltással próbálja korrigálni.
Kínában az utóbbi időben egyre gyakoribbak a vezető pozícióban lévő személyek nehezen megmagyarázható eltűnései. A legtöbb esetben aztán kiderül, hogy valójában politikai leszámolás áldozatai lettek.
Dél-Korea is megosztott abban a tekintetben, hogy mit, és hogyan kellene tenni Észak-Korea kapcsán.
Németországban az integráció kudarcáról beszélnek, miután a törökajkú kisebbség nagyobb része az újrázó elnököt támogatta.
