Nem csitulnak az indulatok Észak-, és Dél-Korea között. Sőt, úgy tűnik, hogy a két állam viszonya ismét mélypontra került. Ezúttal egy északi kémműhold, és az arra adott déli válasz borzolja a kedélyeket. Mindez együtt a másfél évtizedes enyhülési időszak végét jelentheti.
Mun Dzsein liberális, tehát a két Korea békés egymás mellett élésére, és jövőbeli, egyenlő felekként való egyesülésére (ún. „napfényes politika”) törekvő elnök múlt évben köszönt le Dél-Korea éléről. Helyét a konzervatív, azaz a kemény kéz politikáját valló Jun Szogjol vette át. Jun fókuszában az északi fenyegetés elhárítása áll. Erősíteni kívánja az ország katonai erejét, nemrégiben még egy dél-koreai atomfegyver lehetőségét is belengette. Phenjan helyett pedig Tokióval békülne, és Washingtonnal is szorosabb kapcsolatokra törekszik. Jun arra is ígéretet tett, hogy a két ország határán elkövetett északi provokációkra erőteljes választ fog adni a déli hadsereg.
Phenjan a szokásos módon reagált a szöuli irányváltásra. 2023-ban, közel három év szünet után ismét nukleáris erődemonstrációba kezdett, amikor egy új típusú robbanófej megalkotását jelentette be. Múlt hét elején pedig kémműholdat lőtt fel.
Phenjan november 21-én jelentette be, hogy egy saját gyártású kémműholdjuk sikeresen állt pályára. Mivel ezt több sikertelen fellövési kísérlet előzte meg, így feltételezhető, hogy a diktatúra orosz segítséget kaphatott. Vlagyimir Putyin, orosz elnök és Kim Dzsongun, észak-koreai diktátor nemrég Oroszországban tárgyaltak, ahol feltételehetőleg katonai együttműködésről is megállapodtak. Moszkva az ukrajnai háború miatt egyre inkább elszigetelődik, Phenjan pedig már évtizedek óta hasonló helyzetben van, így kölcsönösen szükségük van egymásra.
A Malligyong-1 elnevezésű műhold fellövését Kim az állami média jelentése szerint személyesen felügyelte. A vezető egyik szívügye a hasonló katonai technológiák fejlesztése. Phenjan Tokiót előre értesítette a fegyverkísérletről, Szöult azonban nem. Szakértők szerint a műhold nemcsak a dél-koreai területek megfigyelését fogja szolgálni, de általánosságban is hatékonyabbá és pontosabbá tehet egy esetleges északi atomcsapást. Phenjan egyébként azt is közölte, hogy a jövőben több ilyen fellövésre is számítani lehet.
Az ENSZ korábban megtiltotta Észak-Koreában a katonai kémműholdak használatát. A nemzetközi szervezet ugyanis bizonyítottnak látja, hogy ezek végső célja az ország nukleáris rakétakapacitásának növelése és fejlesztése. A tiltáshoz azonban szankciókat sosem rendeltek. Észak-Korea tehát zavartalanul folytathatta a kísérletezést egészen a mostani, sikeres próbálkozásig.
Lehetséges azonban, hogy az északi öröm korai. Szakértők ugyanis úgy vélik: Amerikai források szerint a 2023-ban végrehajtott két korábbi, sikertelen műholdfellövés közül az egyik szerkezet csupán szemcsés, rossz minőségű képek vételére volt alkalmas. Szöul és Tokió hivatalosan még abban sem biztosak, hogy a mostani kilövés egyáltalán sikeres volt. A legfrissebb hírek szerint azonban a műhold állítólag máris meglepően pontos képeket készített több amerikai objektumról, köztük egy repülőgéphordozó anyahajóról, sőt a Fehér Házról és a Pentagonról is. A The Guardian, brit lap szerint azonban a szakértők ebben pont azért kételkednek, mert lehetetlen, hogy egy műhold ilyen gyorsan ilyen jó eredményt érjen el.
A déli válasz ennek ellenére nem maradt el: Szöul múlt hét közepén bejelentette, hogy felmondja a két Koreát elválasztó határsávban, az előforduló feszültségek visszaszorítását célzó, 2018-ban megkötött úgynevezett „inter-koreai katonai egyezményt”. A dél-koreai kormány ezt azzal indokolta, hogy vissza kívánja állítani a határsáv repülőgépekről való ellenőrzését. A vezetés szerint erre azért van szükség, hogy egy esetleges északi meglepetésszerű támadást el tudjanak hárítani. Szöul úgy véli: az Izraelt ért Hamász-invázió miatt fel kell készülni arra, hogy Észak-Korea is hasonló módszerrel próbálkozik. Phenjan válaszul közölte, hogy minden, az egyezmény által tiltott katonai tevekénységet újraindítanak.
Az egyezményt Mun elnök kötötte Észak-Koreával. Ennek értelmében a határsáv repülésmentes zónának számít, és a határtól mért bizonyos távolságon belül nem lehet hadgyakorlatokat tartani. A két fél emellett abban is megegyezett, hogy tiszteletben tartják egymás felségvizeit. Észak-Korea azonban ennek ellenére többször is drónokat reptetett a határsávban, és más módon is a szerződéssel ellentétesen cselekedett. A dél-koreai jobboldalnak ezért már régi követelése a szerződés felmondása. Jun elnök most erre szánta rá magát. S bár a liberális ellenzék bírálta a lépést, maga Mun is felszólalt az egyezmény felbontása ellen.
A The Wall Street Journalnak nyilatkozó Jang Mu-jin Észak-Korea szakértő szerint Phenjan már eddig is többször megszegte az egyezményt, ám az mégis nyújtott némi védelmet a határsávban esetlegesen elszabaduló indulatokkal szemben. A kutató úgy véli: a szerződés nyílt felmondása határvillongásokhoz is vezethet.
„Hogy megmutassa: a szerződés már nem köti, Észak-Korea lőgyakorlatokat fog tartani, dél-koreai felségvizekre fog behajózni, és újabb rakétakísérleteket indít majd.
Ez jelentősen növeli a katonai összecsapás veszélyét a határsávban
– mondta.
Az észak-koreai állami média ezzel szemben egy esetleges katonai összecsapás esetére minden felelősséget, már jóelőre, kizárólagosan Szöulra hárított. Szerintük ugyanis a kémműhold az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányul, így Észak-Korea önvédelmi lépése csupán.
Mindenesetre a helyzet a héten sem rendeződött. Sőt, az indulatok tovább fokozódtak. Észak-Korea az egyezményt felmondó döntésre tett viszontválaszként nehézfegyverzetet telepített a határsávba. Legalábbis Szöul ezt állítja. A dél-koreai védelmi tárca hozzátette, hogy az északiak bizonyos megfigyelőállásokat is újraaktiváltak.
