Sasvári Péter

Vegyes fogadtatásban részesült Latin-Amerikában Donald Trump beiktatása. Mi várhat a kontinens délebbi felére, mennyiben reálisak az amerikai elnökkel kapcsolatos félelmek és remények?

Venezuelában továbbra is kaotikus a helyzet: a január elején beiktatott régi-új elnököt sokan csalással vádolják, miközben előbb letartóztatták, majd furcsa módon szabadon engedték az ellenzék vezetőjét.

Donald Trump azzal fenyegette meg Kanadát, hogy magas vámokkal kényszeríti térdre, és annektálná az országot. Csak a maga szokásos módján rá akar ijeszteni az északi szomszédra, vagy tényleg bekebelezné Kanadát?

Navalnij halálával felszínre törtek az emigrációba szorult orosz ellenzéki csoportok közötti feszültségek, mivel jórészt csak abban értenek egyet, hogy Putyinnak mennie kell. Milyen esélyei lehetnek ezeknek a megosztott politikai csoportosulásoknak, és mennyiben játszik mindez Moszkva kezére?

Izrael egyre nagyobb ütemben terjeszkedik a Gázai övezetben, katonái Szíriába is benyomultak. A zsidó állam nem először vállalkozik hasonlóra, ám a közvélemény nem biztosan szeretne újabb, hosszú távú megszállásokba belemenni.

Előrehozott elnökválasztás jöhet az ázsiai országban, az esélyes a baloldal jelöltje, aki ellen szintén büntetőeljárás folyik, és aki Kínával konstruktívabb együttműködést sürget.

Szíriát jelenleg felkelőcsoportok mozaikja uralja. Ezek sokszor semmiben sem értenek egyet azon túl, hogy felléptek Aszad ellen. Kik ők, mik a céljaik, és hogyan jöttek létre?

Mire számíthat Kína a diplomácia, és mire a kereskedelem területén Trumptól? Lehet-e egyszerre vámháborút folytatni Pekinggel, miközben az óceáni terjeszkedése felett szemet hunynak?

Milyen veszélyei vannak annak, ha egy a nemzetközi jogot semmibe vevő, szomszédja megsemmisítésére törő diktatúra „kiszabadul” a karanténból?

Elnökválasztást tartottak Tunéziában, melyen Észak-Koreát megszégyenítő eredmény született a regnáló elnök, Kaisz Szaíd javára. De hogyan jutott el idáig az afrikai ország, miként sikerült a régi-új elnöknek szinte ellenállás nélkül konszolidálnia a teljhatalmát?

Amerikai száműzetésében elhunyt Fethullah Gülen török hitszónok, Recep Tayyip Erdogan elnök „Sorosa”. Ki volt ő, hogyan tett szert hatalomra, és miért vált az illiberális török rezsim szemében a gonosz szinonimájává?

Venezuelán újabb politikai krízis és tüntetési hullám söpör végig, miután a rezsim feltételezhetően elcsalta a július végi elnökválasztást. A hatalom ellenzékiek letartóztatásával, emigrációba kényszerítésével válaszolt. A tüntetőket pedig már nemcsak a rendőrséggel, hanem motoros bandákkal is oszlatják.

Hongkongban nemrégiben két újságírót ítéltek börtönbüntetésre egy, a brit uralom idejéből származó „zendülésellenes” törvény értelmében. Hogyan sikerült Hszi Csin-ping kínai elnöknek megtörnie Hongkongot, és reménykedhetnek még bármiben az ott élők?

Az új japán kormányfő olyan védelmi szerződést kötne Washingtonnal, mely egyenrangú félként ismerné el a japán felet. De mennyire lehet egyenrangú fele Japán egy szuperhatalomnak, pláne a pacifista alkotmánya tükrében?

Ferenc pápa ázsiai látogatása apropóján azt mutatjuk be, milyen a katolikusok helyzete Kínában, illetve van-e átjárás a Peking által elismert és a „földalatti” egyház között?

Az ország előtt álló egyik fő kérdés, hogy közeledjen Moszkvához, vagy járja az EU- és a NATO-integráció útját.

Az elmúlt hetekben egy újabb sikeres szökés történt Észak-Koreából. Ahogy a magas rangú disszidensek száma egyre nő, a rezsim úgy igyekszik egyre kétségbeesettebben meggátolni a határátlépéseket.

Thaiföldön ismét betiltották a legnagyobb ellenzéki pártot – annak ellenére, hogy a hadsereggel és a monarchiával elvileg kritikus Thakszin Csinavat pártja (és immáron a lánya) kormányoz.

Miközben Szudánban a reguláris hadsereg és a különleges erők vetélkednek egymással, a legújabb puccs nyomán kialakult polgárháború ellenére még léteznek a demokráciáért küzdő gerillák is. Mit akarnak az egyes szereplők? Van-e esély a békére az egyik legnagyobb afrikai országban?

A több mint egy évtizede zajló háború Maliban mára nagyhatalmak összecsapásává vált. Az orosz Wagner-csoport elleni június végi támadás rávilágított, hogy Moszkva globális kalandjai komoly veszélyeket is tartogatnak.

Egy mianmari cégtulajdonost azért tartóztattak le, mert megemelte a dolgozói fizetését. Az országot uraló katonai junta szerint ezzel azt a „hamis” látszatot keltette, hogy a rekordinfláció által sújtott országban elszabadultak az árak. A tábornokoknak azonban a felkelőcsapatokkal is meggyűlik a bajuk.

A fejlődő világ országait, így Indiát nem sikerült teljesen elszigetelni Oroszországtól.

Az elnökválasztás elcsalása felé mutató jelek lángba boríthatják a világ egyik legfontosabb olajtermelő államát.

Ha Nicolás Maduro veszít, könnyen bíróság előtt találhatja magát. Egy nyugalmazott diplomata az ellenzék jelöltje, aki a felmérések szerint akár köröket verhet Maduróra.