dr. Sándor Zsuzsa

A köznapi nyelvben a drog szót igen tágan értelmezzük. A jog azonban nem használhat ilyen kevéssé pontos, nem egyértelmű fogalmakat, a büntetőjog különösen nem. Sándor Zsuzsa rendet tesz a jogi definíciók között.

Adni és elfogadni egyaránt bűn? Ha nem, hol és miért lehet hálapénzt adni? Helyes vagy sem az intézmény eltűrése?

A magyar bíróságok függetlenségének kormányzati felszámolása évek óta tart. A baj sokkal nagyobb annál, mint ahogy azt a közvélemény érzékeli. Sándor Zsuzsa elemzése.

Egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Kaleta Gábor volt perui nagykövetet, akinek a gépén 19 ezer gyermekpornográf felvételt találtak. Tényleg túl enyhe az ítélet? És ha igen, akkor miért?

A magyar kormányfő „önként” visszaadta a felhatalmazási törvénnyel megszerzett hatalmat a parlamentnek, befejezte a rendeleti kormányzást. Tényleg így van?

Sándor Zsuzsa véleménycikke a gyöngyöspatai ítélet rasszista megkérdőjelezésétől az arra hivatkozva benyújtott törvényjavaslatig.

Két menedékkérő család 464, illetve 526 napot töltött őrizetben a röszkei tranzitzónában. Jogszerűtlenül – állapította meg az unió bírósága, mire a magyar kormány durcásan reagált. Sándor Zsusza elemzése.

Május elején váratlanul ismét előkerült az Isztambuli Egyezmény parlamenti ratifikálásának elutasítása. Mitől lett hirtelen olyan fontos az ügy, hogy az országgyűlés a veszélyhelyzet kellős közepén ezzel foglalkozzon?

Kásler Miklós levelei, utasításai erkölcsileg elfogadhatatlannak, jogilag alkotmány- és törvényellenesek – állítja dr. Sándor Zsuzsa.

Bő két hét ítélkezési szünet után újra működhetnek a hazai bíróságok. Csakhogy a speciális átmeneti szabályok még a jogászoknak is számos fejtörést okoznak. Sándor Zsuzsa elemzi a helyzetet.

Vajon tényleg az a 133 ember a legbátrabb az országban, akik parlamenti képviselőként lemondtak annak még az elvi lehetőségéről is, hogy ellenőrizzék a tőlük független végrehajtó hatalmat? Sándor Zsuzsa elemzi a felhatalmazási törvényt.

Jogilag jelenleg válság- és veszélyhelyzet is van Magyarországon. Utóbbival különleges jogrend is jár. De mit jelent ez konkrétan? Sándor Zsuzsa elemzése.

Bár egyes médiumok szerint az álhírek és rémhírek terjesztése bűncselekmény, amiért akár 3 évi börtön is járhat, ez azért nem egészen így van. Sándor Zsuzsa elemzése.

De azért a hatóságok nem teljesen vakon tapogatóznak, ezt bizonyítja Kaleta Gábor lebukása. Mire számíthat a volt perui nagykövet, aki gyermekekről készül pornográf felvételeket tárolt a számítógépén. Hogyan kezeli a magyar jog a gyermekpornót?

Látszólag semmi baj nincs azzal, hogy Dézsi Csaba a jövőben egyszerre lehet győri polgármester és praktizáló kardiológus. Mégis van egy kis gond.

Hiába keménykedett évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, és jelentette be, hogy többé nem fizetünk a raboknak kártérítést, a szavaiból egyáltalán nem következik, hogy többé tényleg ne fizetnénk nekik. Bizony fizetünk.

Mit tudtunk meg a győri kettős gyermekgyilkossággal kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter jelentéséből? És hogy jön ide az Isztambuli Egyezmény, ami láthatóan vörös posztó a kormány szemében. Sándor Zsuzsa elemzése.

Ha egy gimnazista az interneten azzal fenyegetőzik, hogy feltámadt az ölési vágya, és meg akarja ölni az osztálytársait, akkor ez vajon fenyegetés vagy emberölés előkészülete? Sándor Zsuzsa elemzése.

Kövér László a médiamunkások megregulázására hivatkozva felülírt néhány jogszabályt. Megtehette? Sándor Zsuzsa elemzése.

Nem egy jogi kiskaput használt ki a lúgos orvos, amikor az ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult. Viszont akár pórul is járhat.

Orvosi műhiba nem létezik. Legalábbis jogi fogalomként. Nem szerepel sem a polgári, sem a büntetőjogban. De akkor miként folyhatnak perek százai évente orvosi műhibák miatt?

Mit vizsgál a bíró, amikor büntetést szab ki? Összehasonlítható-e egyik büntetés egy másik bűntett miatt kiszabott büntetéssel? Mennyit számítanak az enyhítő és súlyosító körülmények? Tényleg olyan enyhe a felfüggesztett szabadságvesztés? Miért elégedetlen gyakran a közvélemény a kiszabott büntetésekkel?

Újabb hatályon kívül helyezés várható a csaknem egy évtizede húzódó perben, amelyben úgy tűnik, alapvető eljárási hibákat követtek el a bíróságok.

Joggal való visszaélés a „törvényesség érdekében”: a Kúria döntését nehéz másként értelmezni. Mi más célja lehet egy ilyen döntésnek, ha nem az, hogy megregulázza a bírókat?