Van-e vádalku a magyar büntetőeljárási jogban, és ami van, azt nevezhetjük-e egyáltalán vádalkunak? Mi a fontosabb: az igazság lehetőleg teljes felderítése vagy az eljárások gyors és gazdaságos befejezése?
Az Európai Unió Bíróságától vár választ Vasvári Csaba, aki felfüggesztette a büntetőeljárást egy általa tárgyalt ügyben. Polt Péter próbálja megakadályozni a vizsgálatot, de erre nincs lehetősége.
Egyre többen vannak, akik visszaélnek az emberi hiszékenységgel, de fontos tudni, hogy ez sokszor törvénytelen.
A mentelmi jog nemcsak a parlamenti képviselőkre, de a jelöltekre is vonatkozik, az viszont nem mindig egyértelmű, hogy mi történik a folyamatban lévő bírósági ügyeikkel, miután a védelem megszűnik.
Keveset tudunk arról, hogy pontosan mi okozta a Hableány végzetes balesetét, és sok tényező befolyásolja, milyen ítélet születhet az ügyben. Sándor Zsuzsa volt büntetőbíró írása.
Nem érvényesülnek teljes mértékben az emberi jogok Magyarországon.
Mi fontosabb, a sajtószabadság vagy a közszereplők érzékenysége?
Létezik-e olyan, hogy jogos önvédelem, és meddig lehet benne elmenni?
Mi alapján dönti el a bíróság, hogy egy bűnözőnek hol kell letöltenie a büntetését? Hazai börtönkörkép.
Mostantól kétévente megvizsgálják, megérett-e a feltételes szabadságra a minden idők egyik leghidegvérűbb gyilkosaként ismertté vált Magda Marinko. Jól van ez így?
A sorozatgyilkosok súlyosan torzult személyiségjegyei többnyire a gyermekkorukban gyökereznek, az öléstől felfokozott, módosult tudatállapotba kerülnek.
A magyarok többsége támogatja az aktív eutanáziát, a hazai törvények azonban nem teszik lehetővé.
Egy online betörés lehet legális és jogszerűtlen egyaránt, sok múlik a körülményeken.
Másodszor született elsőfokú ítélet a vörösiszap perben, ezúttal elmarasztaló. Vajon jól döntött a bíróság?
Kinek és miért van szüksége az igazságügyi minisztertől függő új bírósági rendszerre?
Hogyan döntheti el egy bíró, mennyit ér egy emberélet? Egy volt bíró elmondja.
Helyszíni riport Németországból, valószínűleg az utolsó élő auschwitzi SS-tiszt, a náci Oskar Gröning ellen indított perről.
Mielőtt tanult kollégáim azzal vádolnának, hogy nem teszek különbséget szabálysértés és bűncselekmény között, előre bocsátom, hogy ez egyszer becsuktam a jogász-szememet.
„Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”
A MAL Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját, az ügy elsőrendű vádlottját hallgatta meg ma a Veszprémi Törvényszék büntető tanácsa.
A szeptemberi tárgyalássorozat után ma a másodrendű vádlott kihallgatásával folytatódott a Mal Zrt. dolgozói és vezetői ellen indított büntetőeljárás.
Az országgyűlés előtt fekszik az „Alaptörvény második módosítása” címmel a bírák nyugdíjazásának újabb szabályozása. Ennek röviden az a lényege, hogy a bírói nyugdíjkorhatárt az Alkotmánybíróság által törvénysértőnek minősített 62 évről 65 évre emelnék.
Olvasom a Médiatanács közleményét és nem hiszek a szememnek. Azt írja a Médiatanács, hogy „egyetlen olyan bírói ítélet sem létezik, amely kimondaná a Klubrádió pályázatának alaki érvényességét”.
Nem sokan emlékezhetnek már néhai Pálinkás Györgyre, az egykori Legfelsőbb Bíróság egykori, talán legkiválóbb bírójára. Az ő tárgyalásán történt egyszer, hogy az ügyész azt mondta vádbeszédében, hogy „ezért a súlyos bűntettért valakinek felelnie kell”. Pálinkás azonnal közbeszólt: „Nem valakinek, hanem a valódi bűnösnek kell felelnie.”
