Orosz cég is kapott egyedi kormánydöntésen alapuló milliárdos támogatást.
Hiába nyugodott meg a piac, a tavalyi energiaválság hatásai az idén fognak igazán fájni.
Az ágazatnak körülbelül 200–300 milliárd forintos rezsikompenzációra lesz szüksége.
Magas kockázati felár és jelentős árfolyamkockázat mellett devizában adósodik el a magyar állam, miközben az uniós források nem érkeznek meg időben.
Az Európai Bizottság két határidőt szabott. A napelemes szakma konkrét bejelentéseket vár.
Számos kis céget fenyeget az a veszély, hogy 2023-ban áramellátás nélkül marad. A vállalkozások közül sokan nem tudnak világpiaci áron áramot vételezni, ami komoly versenyhátrányt okozhat, újabb áremeléseket, elbocsátási hullámot válthat ki.
A veszélyhelyzet miatt csak áprilisban fogadhatja el a parlament a már hatályba lépett rendeleti költségvetést.
Nem tűnik reálisnak a kormány terve, miszerint úgy teljesülhetnek a nagyvonalú áfabevételi tervek, hogy közben mérséklődik az infláció és erősödik a forint.
Hogyan tarolt az élelmiszerárstop a boltokban, és mekkora áremelkedést hozna, ha a kormány egyik hónapról a másikra kivezetné?
Amíg Magyarország még egyetlen centet sem kapott az RRF alapjaiból, Románia és Szlovákia e tekintetben elhúzott.
Precedens nélküli, hiányos és szinte átláthatatlan a rezsivédelem jegyében módosított 2023-as költségvetés, ezt még jobboldali kötődésű közgazdászok is elismerik. Vajon átlépi-e a kormány a Rubicont, és a parlament megkerülésével felvállalja, hogy rendeleti büdzsét alkotott?
A gázársapka elfogadása már csak egy folyamat vége, amelynek során Európa többé-kevésbé függetlenítette magát az orosz energiaforrástól.
Átmenetileg nem kizárt egy nagyobb gyengülési hullám, de összességében nem vár rossz év a forintra.
Ha nem jön a pénz Brüsszelből, az óriási lyukat üthet az egyébként is rossz állapotban lévő költségvetésen.
A hatósági ár miatt rövid időn belül ellehetetlenülhet a belföldi cementgyártás.
Hosszas csörtével értük el, hogy jó eséllyel megkapjuk azokat a pénzeket, amik egyébként is járnának – olyan politikai tőkét felégetve, ami nemcsak az ország, de még az Orbán-kormány hatalmi szempontjából is hiányozni fog. Másrészt viszont, ha felengedik a még befagyasztott pénzeket is, az abból megvalósuló beruházások olcsóbbak lehetnek a valódi verseny élénkítése miatt. Na de mi lesz a tanárbérekkel? Első kézből podcast.
Navracsics szerint az Európai Bizottság várhatóan gyorsított eljárásban jóváhagyja majd az operatív programokat.
A kedvezményezettek semmit nem fognak érzékelni a támogatások felfüggesztéséből – ígéri a kabinet.
Az előtér és a tetőterasz hamarosan a nagyközönség előtt is megnyílik.
Miért valószínűbb, hogy a taxisok eredményesebben állnak ki az érdekeikért az új benzinárak láttán, mint a futárok, a tanárok vagy a szülők? Első kézből podcast.
Nem a többlet bevételek bűvöletében, hanem a dühös választópolgároktól való félelmében törölhette el a kormány az ársapkát.
Háztartásonként havi 15–20 ezer forint többlet terhet róhat az emberekre a piaci árú üzemanyag.
Senki sem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek.
Sok kisfogyasztású vállalkozás nem jut új áramszerződéshez.
