Navracsics szerint az Európai Bizottság várhatóan gyorsított eljárásban jóváhagyja majd az operatív programokat.
A kedvezményezettek semmit nem fognak érzékelni a támogatások felfüggesztéséből – ígéri a kabinet.
Az előtér és a tetőterasz hamarosan a nagyközönség előtt is megnyílik.
Miért valószínűbb, hogy a taxisok eredményesebben állnak ki az érdekeikért az új benzinárak láttán, mint a futárok, a tanárok vagy a szülők? Első kézből podcast.
Nem a többlet bevételek bűvöletében, hanem a dühös választópolgároktól való félelmében törölhette el a kormány az ársapkát.
Háztartásonként havi 15–20 ezer forint többlet terhet róhat az emberekre a piaci árú üzemanyag.
Senki sem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek.
Sok kisfogyasztású vállalkozás nem jut új áramszerződéshez.
Az ársapka után megérkezett a kamatsapka, amely a hazai intézményi befektetőket versenyhátrányba hozza a forintpiacon manőverező külföldi spekulánsokkal szemben. Mi célja volt a kormánynak ezzel a lépéssel?
Minden másképp lesz jövőre: előre kell fizetni.
A lakosság felé befagyasztott csatlakozási lehetőségek, az ipari felhasználók esetében ellentmondásos szabályozás, a naperőműveknél másfél éve húzódó halasztgatás: ezek jellemzik az energiaválság közepén a kormányzati hozzáállást. Első kézből podcast.
Kihúzták a forintgyengülés méregfogát.
A vállalkozói szektort már a lakosság előtt lefegyverezték.
Visszaüt az energiaköltségek növekedése és az építőipari lassulás.
Egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatok tükrözik, mennyire kidolgozatlan a kormány napelem-stratégiája.
Októberben az üzleti várakozások minden ágazatban markánsan romlottak.
A szakmai szervezet tévedést feltételez, míg az egyik piaci szereplő életeket veszélyeztető ötletre figyelmeztet.
A lakásépítő cégeknek alighanem mentőövet dob majd a kormány, az állami beruházásokban érdekelt építőcégek kénytelenek az Európai Unióban bízni, míg az építőipar derékhadát adó mikrovállalkozókat tisztítótűz fenyegeti. Első kézből podcast.
Visszaesés az ágazatban: elbocsátások kezdődtek, és a legnehezebb időszak még hátra van.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint szó sincs arról, hogy a kormány gazdaságpolitikai fordulatot készítene elő.
Autóipar, gépgyártás – ez lehet az erősorrend.
Akár 20-25 százalék körüli fogyasztáscsökkenés is bekövetkezhet.
A közlekedési cég 2023-as üzleti tervében 50–100 milliárd forint körüli költségnövekedés várható a 2021-es tervhez képest.
Januártól még durvább lehet a helyzet, akkor jár le ugyanis az áramszerződések zöme.
