Immár a negyedik verzióját adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) a tavaly júliusban – a korábbi évtizedek gyakorlatához képest értelmezhetetlenül korán – elfogadott 2023-as költségvetésnek. A múlt keddi bejelentés szerint a korábbi tervezett 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 5,2 százalékra módosították. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy az eddigi tervben számolt 3400 milliárd forintos deficitet körülbelül 1100 milliárd forinttal lépheti túl a hiány.
A költségvetés módosítóinál egyértelmű a trend: az eredeti, 2022 nyarán elfogadott büdzsében a kormány még csak 2352 milliárdnyi deficittel számolt, ami azóta csaknem megduplázódott. Vagyis sorozatban egyre nagyobb GDP-arányos hiánnyal és egyre kisebb GDP-növekedéssel kalkulálnak.
A PM pontosan nem részletezte, hogy milyen összetevők alapján számolta az új hiánycélt, de közleményében megjegyezte a következőket:
A kialakult, veszélyes nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró a magyar költségvetésre is. A rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy egy háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2 százalékát.
A permanens szükségállapot nemcsak jól hangzó kommunikációs panel, de való igaz, hogy az idei büdzsé mozgásterét erősen behatárolták a védelmi alapok a kiadási oldalon. Az energiaválságra adott válaszként a Rezsivédelmi Alapot brutális mértékben, az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2580 milliárd forintra duzzasztották, ezzel az egyik legnagyobb kiadási tétellé vált. A Honvédelmi Alap (HM) idei keretösszege pedig 842 milliárd forintot tesz ki, ami szintén jelentős tétel a Honvédelmi Minisztérium keretén felül.
Ám a PM-nél azt már elmulasztották megjegyezni, hogy épp a két védelmi alap esetében
A költségvetés kiadási tételeit nézve például a kamatkiadások ijesztő mértékben elszálltak: a tavaly júliusi 2111 milliárd forint helyett most már 3320 milliárd forintnál tart az éves terv, miközben a nyugdíjkassza hiánya is meghaladta az ezermilliárd forintot. Ezekhez képest a védelmi alapoknál igen derűs a kép.
Ezermilliárdot közelítő puffer állt elő
A Rezsivédelmi Alap két részből áll: van egy lakossági komponense, amelynek az adatait a PM rendszeresen közli, és van egy nem lakossági – vállalatokat, közintézményeket, önkormányzatokat – érintő része, amelynek esetében leginkább becslésekre hagyatkozhatunk. Mint korábban megírtuk, egyáltalán nem transzparens, hogy milyen elvek alapján tervezik a rezsivédelmi alap kiadásait. Mivel nem vonatkoznak rá külön szabályok, mint például a foglalkoztatási alapra, a kabinet lényegében arra költi a forrásait, amire akarja.
A Pénzügyminisztérium legutóbbi előzetes államháztartási tájékoztatójából kiderült, hogy a lakossági részre (az áram-, gáz- és távhőszolgáltatók kompenzációjára) előirányzott 1458 milliárdból augusztus végéig 1085 milliárd forintot használtak fel, vagyis már a tél beállta előtt felélték annak mintegy 75 százalékát. Várhatóan az év hátralévő részében, a fűtési idény során a maradék részt is felhasználják majd, így spórolás nem itt várható.
– figyelmeztette lapunkat Csaba Iván, a Kopint-Tárki államháztartási elemzője, aki számításait az idén megjelent Magyar Közlönyök vonatkozó rendeletei alapján végezte el.
Vagyis jelen állás szerint összesen mintegy 900 milliárd forintos tartalék lehet a Rezsivédelmi Alapban, amelynek a sorsáról egyelőre nem döntöttek. (Nemrég a Népszavában 1100-1300 milliárd forintra becsülték az alap idei várható megtakarításait, ez azonban Csaba szerint túlbecsült összeg, mivel csak a PM és a Magyar Államkincstár (MÁK) lakossági adataival számoltak, az intézményi szereplők kiadásaival azonban nem.)
Most közel 550 milliárdos puffer lehet az intézményi kör előirányzatában, amelyből a szakember szerint akár 300 milliárdot is megtakaríthat a kabinet év végére.
Ám, ha azt nézzük, hogy a kormány eddig mennyire szűkmarkúan mérte a nem lakossági kör rezsivédelmi támogatásait, akkor ez a tartalék még magasabb lehet. A kabinet például mindössze 40 milliárd forintot fordít a július elsején élesített áramársapka támogatására. Ennek keretében mintegy ötezer olyan hazai vállalatot segítenek ki, amely tavaly év végén, az energiaárak felrobbanása idején nagyon drága fixáras áramszerződéseket kényszerült megkötni 2023-ra. Mint lapunk megírta, ez az ötezres vállalati kör eltörpül a fixáras szerződésekben érintett vállalatok teljes száma mellett, miközben az ársapka 200 euró/megawattórás limitjénél már lényegesen mélyebbre zuhantak a tőzsdei áramárak.
A versenyszektor 249 milliárdos rezsivédelmi keretéből eddig csak 52 milliárdot költöttek el, miközben a piacinál magasabb energiaárak továbbra is nyomasztják a magyar gazdaságot. Legutóbb például a sütőiparban hívták fel a figyelmet arra, hogy az ágazat nem képes csökkenteni a péksütemények árát, hiába esett 50 százalékkal a gabona ára a világpiacon. Ugyanakkor a drága fixáras áramszerződések miatt számos sütöde nem tud spórolni az energiaköltségen, ez pedig az egyik fő oka annak, hogy a fogyasztói árak magasan ragadtak. Orbán Viktor kormányfő a közgazdaságilag nem értelmezhető fejszét emlegette úgy, mint az infláció letörésének eszközét, arról azonban nem ejtett szót, hogy megfontolnák az áramársapka kibővítését.
Hasonló a helyzet az önkormányzatok körében, ahol év elején már a kormánypárti vezetésű településeken is arra figyelmeztettek, hogy a kabinet által elkülönített rezsikompenzáció nagyon szűkös a megtöbbszöröződött energiaárak mellett.
Mi több, a világpiaci energiaárak csökkenése csak korlátozott hozzájárulást jelent a Rezsivédelmi Alap hatalmas többletéhez, mivel fontos körülmény, hogy az MVM Zrt. 2023 nagy részére még tavaly novemberben fedezte az áramárakat a tőzsdéken. A vállalat jelentős mértékben e lefedezett készletből értékesít – ennek köszönhetők a fixáras szerződések is.
Várhatóan a Honvédelmi Alap lehet a másik olyan költségvetési keret, amelynél megtakarítások képződnek. Mivel a MÁK az idén már nem közöl részletes adatokat az egyes előirányzatok felhasználásáról, ezért nagyon nehéz meghatározni, hogy a források hová kerülnek.
Jelenleg annyit tudhatunk, hogy a Honvédelmi Alapot egybeolvasztották a HM költségvetésével. Augusztus végéig a Honvédelmi Minisztérium saját keretének, plusz a Honvédelmi Alapnak az előirányzatát mindössze 50 százalékos mértékben merítette ki,
– kalkulált Csaba Iván.
Valójában ezért szállt el súlyosan a hiány
Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami azt jelenti, hogy nyár végére teljesült az éves pénzforgalmi hiánycél 97 százaléka. Bár a Pénzügyminisztérium kommunikációjában ez nem jelent meg, a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nél már rámutattak arra, hogy a hiány jelentős elszállásáért az állam növekvő kamatkiadásai mellett a vártnál jelentősen alacsonyabban teljesülő áfabevételek a felelősek.
Csaba Iván szerint a kiadási oldal inkább kiegyenlítettnek tekinthető, hiszen például a megnövekedett kamatkiadások mellett a költségvetés kamatbevételei is nagyobbak lesznek. Hasonlóképp, például a nyugdíjkasszát érintő 190 milliárdos rendkívüli kiadás és a lakástámogatásokat érintő 50-60 milliárdos várható hiány sem akkora horderejű, mint a bevételi oldalon tátongó lyuk. Ezért
a mostani 5,2 százalékos hiánycél összegének körülbelül 80 százaléka a bevételi oldalon látható kiesésekből eredeztethető. Az adóbevételek durván feleannyira nőttek, mint amennyire a költségvetési előirányzat alapján növekedniük kellett volna, ennek nyomán augusztus végéig körülbelül 950 milliárd forint az adóelmaradás – becsülte.
Ennek az elmaradásnak döntően a legnagyobb tétele a fogyasztási adóknál – ezen belül is az áfánál jelentkezik. Az idei évi 7985 milliárd forintos áfa-előirányzat mellett az első nyolc hónapban mindössze 4352 milliárdnyi áfabevétel folyt be. Ahhoz képest, hogy augusztus végéig az éves előirányzat szerint 1125 milliárd forinttal kellett volna növekednie az áfabevételeknek 2022-höz képest, a bevételek mindössze 6 milliárddal bővültek. Vagyis a PM több mint 16 százalékos megugrást várt, ehhez képest mindössze 0,1 százalékos volt a növekedés.
ami ráadásul az idei évi mélypontnak tekinthető. Pedig a kabinet nagy ívű áfabevétel-növekedési tervét éppen az az elgondolás táplálta, hogy a magasabb fogyasztói árakból több fogyasztási adót lehet beszedni.
Már a kormányzatnál is arról beszélnek, hogy a magyar gazdaságot fogyasztási sokk sújtja, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztási adatait mégsem lehet egybevetni azzal a csökkenéssel, ami áfa-fronton tapasztalható. (Friss adatok szerint január-augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,6 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest.)
A másik komponens, ami megcsapolja az áfabevételeket, hogy szokatlanul magas az áfa-visszaigénylések és ezzel összefüggésben az áfa-visszautalások volumene. Az első nyolc hónapban a kiutalások összege 630 milliárd forinttal volt magasabb, mint 2022-ben, ami 18,2 százalékos növekedésnek felel meg. Korábban írtunk róla, hogy ez a növekmény vélhetően arra vezethető vissza, hogy az export után nem keletkezik nettó áfa, a hazai cégek exportja pedig dinamikusan bővül, ehhez képest a belföldi fogyasztás gyengélkedik. A másik ok lehet, hogy azokban az időkben, amikor a jövedelmek csökkennek, általános jelenség, hogy az adókikerülés növekszik. Ezt egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) is gyaníthatják, hiszen a kimutatások szerint nem csak az adóellenőrzések száma növekszik, hanem egyre több esetben indít büntetőeljárást az adóhatóság. Csaba Iván szerint mindezek azonban nem nyújtanak kellő magyarázatot a hatalmas visszaesésre, így egyelőre „rejtélyes elemek” is állhatnak az áfa elcsúszása mögött.
A jövedéki adó esetében az éves, 1465 milliárdos előirányzatból 885,6 milliárd teljesült az első nyolc hónapban. Ezzel a bevételek 8 százalékkal nőttek 2022 azonos időszakához képest, ami azért elmarad kormány által várt 19 százalékos növekményhez képest. A visszaesés év végére várhatóan 120 milliárd forinttal lesz kevesebb a tervezetthez képest. Itt azonban a kormány közbe mert lépni és jelentős adóemelésről döntött.
