Hosszú heteken át tartó masszív drágulás után nemrég fordulat állt be az üzemanyagpiacon, szerdán pedig újabb látványos esés következik: a benzin és a gázolaj esetében is bruttó 20 forinttal csökken a nagykereskedelmi átlagár, ami várhatóan megjelenik a kutak áraiban is.
Különös egybeesés, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter két héttel ezelőtt lényegében ultimátumot adott a hazai üzemanyag-kereskedőknek arra utalva, hogy a magas naftaárak miatt lett az augusztusi inflációs adat 0,4 százalékkal rosszabb a kormány által vártnál. A miniszter Ratatics Péterrel, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, egyben a Mol Fogyasztási Szolgáltatások ügyvezető igazgatójával tárgyalva felszólította az ágazat szereplőit, hogy a jövőben havi rendszerességgel jelentsenek a kabinetnek „az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről”, továbbá az árak nemzetközi és hazai alakulásáról.
Azokban a napokban nemcsak a Mol és a többi üzemanyag-kereskedő kapott ultimátumot Nagytól, hanem a bankok is, A hitelpiaci szereplők és a kormány közötti együttműködésnek pedig mostanra meg is lett az eredménye: az önkéntes kamatplafon, amely a várakozások szerint kedvezőbb kamatozású hitelkínálatot hoz, egyúttal fokozhatja a versenyt a pénzügyi szervezetek között.
Vajon a kormányzati útmutatás terelte az üzemanyagpiacot is ilyen flottul az árcsökkenés irányába?
A világpiaci folyamatok diktálnak
Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára szerint nincs direkt összefüggés Nagy Márton felszólítása és az e heti drasztikus benzin- és dízelárcsökkenés között. Az elmúlt hetekben komoly áresést lehetett tapasztalni az üzemanyag-alapanyagok piacán: a kőolaj jegyzésára jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan az európai gázolajjegyzésárak is. A világpiacon irányadó Brent kőolaj hordónkénti ára, a szeptember végén látott 98 dolláros csúcsszintről hirtelen leesett egészen 83 dollárig, és ezt csak enyhe felpattanás követte.
Emlékezetes, hogy nyár elején még ötös számjeggyel kezdődött az itthoni benzinár, amely annak hatására következett be, hogy orosz–ukrán háború kirobbanásakor elszabadult áremelkedést gyors árcsökkenés követte. A Brent jegyzése már 70–75 dollár körül alakult, amikor az OPEC-tagországok és a velük együttműködő olajkitermelők (OPEC+) úgy értékelték, hogy ez az árszint nekik már túl alacsony, ezért a kitermelés visszavágásáról döntöttek. Súlyponti kérdés volt, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország együtt korlátozták a globális olajexportjukat, és a lépésük hatékonynak bizonyult.
Újfent megindult az áremelkedés: a Brent jegyzése 95 dollár fölé lőtt ki szeptember derekára, ami nyugtalanságot okozott az olajpiacon, mivel közel került a lélektani szintnek számító 100 dolláros olajár. A pánikot tovább fűtötte, hogy Oroszország bejelentette: ideiglenesen korlátozza a benzin- és dízelexportját, hogy elkerülje a hiányt a belföldi piacokon.
Rövid időn belül azonban kiderült, hogy a befektetők túlreagálták a helyzetet, így nem várható hiány a globális olajpiacon. Egyebek közt a friss adatok alapján Kínában erős növekedésnek indult az elektromos autók aránya – olyan mértékben, hogy az visszavetheti a kínai olajimportot is, melynek nyomán a világ második legnagyobb olajfogyasztó országa még a várakozásoknál is kevesebb alapanyagot vehet fel a külpiacokról. A legnagyobb olajfogyasztó Egyesült Államok esetében az állampapírhozamok 2007 óta nem látott magasságokba emelkedtek, ami további kamatemelést és ennek nyomán recessziós félelmet keltett – a visszaesés pedig a csökkenő kőolaj-felhasználás irányába hat. Mindennek tetejébe Oroszország igen hamar, már a múlt hét végén visszavonta a dízeltermékek exportkorlátozását, ami végképp rávilágított arra, hogy
Egyebek közt e tényezők hatására normalizálódtak a kőolaj-jegyzésárak is, és ami igazán fontos: a téli időszakban különösen kritikus gázolaj piacán egyértelmű a fordulat: közel 10 százalékkal alacsonyabban jegyezték a decemberi határidőre a gázolajat, mint októberre. Ez azt is jelzi, hogy Európában problémamentesen lezajlott a felkészülés a téli időszakra. Ugyanakkor a dízelpiac még mindig érzékenyebb: nem véletlen, hogy a gázolaj jegyzésára és a kiskereskedelmi ára is lényegesen magasabb, mint a benziné – kommentált Grád Ottó.
Hamar ellátási zavarokat okozna egy kormányzati beavatkozás
A főtitkár szerint kormányzati részről most nem érte presszió az üzemanyag-kereskedőket. Ha ez bekövetkezne, az jelen állás szerint akár ellátási problémákat is okozhatna, hasonlóan a tavaly évvégi időszakhoz, amikor az árspaka kivezetése mellett döntöttek. A szakember a lengyelországi példát hozta fel, ahol erős a gyanú, hogy a parlamenti választásra készülő kormánypárt a háttérben nyomást gyakorolt a legnagyobb olajipari cégre a PKN Orlenre, hogy csökkentse a kiskereskedelmi árait. A PKN ugyan tagadta a vádakat, ám látványos volt, hogy az év derekán még felfelé kúszó kőolajárak mellett a társaság árcsökkenést kezdeményezett a lengyel benzinkutakon. Ennek köszönhető, hogy az idén június és szeptember között a gázolaj ára 2 százalékkal csökkent Lengyelországban, miközben Európa többi részén 42 százalékkal emelkedett. A nemzetközi trendektől elütő árcsökkenés nyomán viszont beindult a benzinturizmus, az országot elözönlötték a környező országokból érkező autósok, hogy felvásárolják az olcsó üzemanyagot.
Grád Ottó szerint a hatósági ár bevezetése vagy a piacinál alacsonyabb nagykereskedelmi ár rákényszerítése a piaci szereplőkre valószínűleg rövid úton hazánkban is az import megszűnéséhez vezetne, különös tekintettel a gázolajra, amelynek piacán nagyon törékenynek tűnik a mostani nyugalom.
Egy ilyen kicsi, nyitott piacon, mint a magyar, amennyiben az árak nem piaci alapúak, akkor az üzemanyag-behozatal gyakorlatilag azonnal megszűnik, mert környezetünkben gyorsan találni kedvezőbb árú felvevőpiacot erre a termékkörre. A lengyel példa azt mutatja, hogyha egy országban az árak alacsonyabbak, mint a környezetében, akkor lényegesen magasabb kereslettel kell számolni, amit a piac egyáltalán nem biztos, hogy ki tud elégíteni – figyelmeztetett a MÁSZ főtitkára.
Szinte biztos, hogy jövő héten újra emelkednek az árak
A izraeli-palesztin konfliktus kiújulása, a múlt hétvégi tragikus események hatására elkezdtek emelkedni a kőolajárak, s bár azóta visszakorrigáltak a korábbi szint közelébe, jelenleg is ingadozás tapasztalható a Brent árfolyamában. Grád szerint ez a hatás már a jövő héten begyűrűzhet a magyar nagykereskedelmi üzemanyagárakba, némi drágulást hozva a kutakon.
Ez a jelenlegi hatás csak pszichológiai, így a háborús híreket a piac várhatóan nem fogja túlreagálni. Súlyosabb kérdés lehet azonban – amint arra már Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök célzott –, ha a Hamász támadásainak tervezésében Irán közvetlenül részt vett. Ha ez bebizonyosodna, akkor az amerikai kormány eddigi engedékenysége véget érhet: a Biden-adminisztráció ugyanis nem akadályozta, hogy Irán az olajpiacra nagyobb szabadságfokkal térhessen vissza az atomprogram miatt életbe léptetett szankciók mellett. Irán az OPEC egyik legjelentősebb kitermelője és exportőre, és amíg a szankciók nem korlátozták, Európának is jelentős szállítója volt. Jelenleg főleg a nagy ázsiai fogyasztóknak, így Indiának, Kínának és Dél-Koreának fontos partnere, melyekkel szemben az USA elnéző volt, hogy az exportkorlátozásokat kevésbé tekintették magukra kötelezőnek – magyarázta.
Az Irán elleni esetleges szankciók nem csak az olajkínálat jelentős szűkülését okozhatnák, hanem bizonytalan helyzetet teremtenének a Hormuzi-szoroson, ahol a világ olajexportjának 40 százaléka halad át, és ennek lezárásával már korábban is fenyegetőzött Teherán. A legrosszabb forgatókönyvet egy esetleges izraeli-iráni közvetlen háború kirobbanása jelentené, melynek esetén az olaj hordónkénti ára akár 150 dollár fölé emelkedhetne – legalábbis az Alpine Macro kanadai befektetési elemző cég szerint.
