A budapesti reptér az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének az egyik legforgalmasabb európai csomópontja lett a koronavírus-járvány óta. A drasztikusan megnőtt csomagmennyiség egyre gyakrabban okoz káoszt a csomagküldő cégek szolgáltatásában, miközben a kínai csomagok kézbesítése igen hálátlan feladat.
13 500 milliárd forint vagyont pakolt egy magánszemély két ismeretlen cégbe, de még egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció, ami – papíron – annyi pénzt mozgatott meg, amennyiből háromszor fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet.
A bankokat sújtó újabb elvonások hatására várhatóan tovább csökkenek a hozamok az állampapírpiacon. A tranzakciós illeték-emeléseket pedig tovább háríthatják a bankok – nem a lakosságra, amelyet a kormány „megvédett”, hanem a vállalkozásokra. Ami persze újabb inflációs kockázatokat hordoz.
Kongatják a vészharangot az építőipari vállalkozások, mert a keleti tőkebeáramlás mellékhatásaként azt tapasztalják: nem rúgnak labdába a gigaépítkezéseken, miközben a kormányzati beruházásokat felfüggesztették. A török, koreai és kínai befektetők fővállalkozót, alvállalkozókat, munkaerőt, sőt alapanyagot is hoznak magukkal országukból.