Jászberényi Sándor

Jászberényi Sándor a Nincs tanulság című hírlevélében ezúttal a magyar kultúrafinanszírozás múltjáról és jövőjéről osztja meg a gondolatait.

A Nincs tanulság legfrissebb epizódjában szerzőnk arról ír, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a humanitárius segélyt, a békeépítést és a konfliktusmegelőzést geopolitikai kasszába olvasztaná.

„Az ember lázadása többnyire piszkos. Éhség, megalázottság, pénz, szex, félelem, sértettség, bosszú dolgozik benne. Az angyali lázadás hidegebb.”

Mégsem lépünk ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból – Jászberényi Sándor reagál.

Ez a szöveg a Nincs tanulság című hírlevél, ebben Jászberényi Sándor haditudósító, író tárcáját közöljük, amelyben felidézi, hogyan lett a legjobb barátja-védelmezője a körzője.

Mali katonai juntája rendet ígért. Az ország ma ott esik szét, ahol az állam mindig vizsgázik: az úton, a benzinkútnál, a konvojnál, a falusi bíróság helyén és annál a fegyveresnél, aki eldönti, ki mehet tovább. Jászberényi Sándor írása.

Szudánban a valódi béke akkor kezdődne, ha a külső szereplők számára a háború fenntartása drágább lenne, mint a kompromisszum. Most nem ez a helyzet.

Jászberényi Sándor a legújabb hírlevelében arról elmélkedik, milyen kényelmes és megnyugtató azt mondani, hogy az iráni háború semmiben sem különbözik a szokásos ügymenettől a Közel-Keleten, mivel hozzászoktunk, hogy a romok és a halottak a tájkép részei.

Jászberényi Sándor a legújabb hírlevelében arról elmélkedik, vajon indít-e Trump szárazföldi hadműveletet Iránnal szemben. Egyáltalán: elkerülheti-e, hogy megtegye?

Szerzőnk a legújabb hírlevelében azt fejtegeti, hogy az „Epic Fury”-nak elnevezett iráni amerikai beavatkozás elementáris ugyan, de dühnek legfeljebb annyiban nevezhető, hogy semmiféle józan megfontolás nem látszik mögötte.

A Közel-Keleten a „női felszabadítás” nem szlogen, hanem frontvonal – az YPJ női harcosai például hajlandók bármit feláldozni az egyenjogúságért. Jászberényi Sándornak el is magyarázták, hogy miért.

Salih Muslim Muhammad ikonikus figurája a szíriai kurd mozgalomnak. A 2018-as prágai őrizetbe vétele után Törökország a kiadatását kérte – sikertelenül. Jászberényi Sándor készített vele interjút.

Al-Hol szétesett, és tízezrek tűntek el Észak- és Kelet-Szíriában. Európa hallgat – miközben a következő hullám már úton van.

Az ellenőrzőpontok szaporodnak, a front közelebb jön, a félelem kiosztja a fegyvert. Az új szlogen: feltámadt az Iszlám Állam. Jászberényi Sándor riportja.

Gáza romjai fölött most nemcsak a betonpor pereg. Hanem egy új intézményi kísérlet is.

Északkelet-Szíria kifordul a helyéből. Az Aszad-rezsim bukásával és a Szíria Felszabadításának Szervezete hatalomba jutásával intézményesült a polgárháború dzsihadista ága, amely – miután török és amerikai támogatással megszilárdította a hatalmát – most ráfordul a kurdokra.

Melyek jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvek, és ezek miként alakíthatnák át a Közel-Keletet?

Szerzőnk az újévi hírlevelében azt fejtegeti, mit vár 2026-tól. Nem éppen jó hírekkel jelentkezik.

A világpolitika átment krimibe. Nem azért, mert hirtelen mindenkiből bűnöző lett, hanem mert a Trump-adminisztráció úgy döntött, hogy a geopolitikát rendészeti sztoriként adja el.

Hírlevelünk szerzője kairói, a szudáni menekültek körében szerzett karácsonyi tapasztalatairól számol be.

Magyarország, ha önkéntelenül is, szereplője lett a XXI. század legnagyobb népirtásának Szudánban – írja szerzőnk.

Szerzőnk szerint még New Yorkban sem éri meg megpróbálni kijátszani az antiszemitizmus-kártyát.

Szerzőnk szerint Donald Trump béketerve ezer sebből vérzik.

Szerzőnk arról ír, hogy miként nevezték mind többen antiszemitának, noha ő Izrael állam politikáját bírálja, miután az szerinte elvezethet egy új antiszemitizmushoz. .