Bihari Dániel

Markáns hidegfront foglalja el hétfőn Magyarországot, napközben is az átlagnál hidegebb lesz, néhol hajnalban -6 fokot is mérhetünk.

Rákérdeztünk arra is, a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, illetve miért voltak az akár többször tíz tonnás állatoknak csupán görögdinnye méretű tojásaik.

Attila halála után száz évvel a hunok vagy magyarok ismét kiszálltak Szittyaországból, hogy elfoglalják Pannóniát.

Időutazó hullámvasútra ültet az időjárás, jelenleg március végi időben van részünk, de a hétvégére május lesz, hétfőn pedig március eleje. A hajnali fagy egyébként április közepéig teljesen normális.

Több mint 100 ezer km/órával száguldunk át a tavaszponton szerda éjjel: a fény legyőzi a sötétséget, elkezdődik a csillagászati tavasz.

Idén bejön a népi jóslat, Sándor József és Benedek meghozza a meleget, már ha Jégtörő Mátyás rájuk bukkan az ivóban. Kik voltak ők és miért volt mindhármuknál egy-egy zsáknyi jóidő?

A hunok vagy magyarok másodszor is kiszálltak Szittyaországból, hogy elfoglalják Attila örökét. Az úr azt akarta, minél hamarabb megérkezzenek.

Táncsics Mihályt egyedüli fővárosi politikai rabként szabadították ki, ám egy év múlva már arról szólt a pesti tréfa, hogy ismét le kellene csukni.

Eláll a szél és kiderül az ég, cserébe már kedd estétől fagyni fog a Dunától keletre. A hét második felében erős felmelegedés jön.

A különleges módon eltemetett hajdúböszörményi személy a korai Árpád-korban élő férfi volt, de ettől még lehet teljes jogú boszorkány.

Csaba vezér és harcosai az égen tűntek fel csillagok között, hogy megsegítsék a székelyek élethalál harcát. Lovaik patája nyomán született a Tejút.

Hatalmas lehetőségeket rejt a módszer, amellyel egy férfiből sikerült kiirtani az AIDS vírusát, de ez nem jelent mindenkinek gyógyulást. Sőt. Szakértő segítségével magyarázzuk el a tudományos áttörés gyakorlati oldalát.

Jókora felháborodást váltottak ki a random halomra lövöldözött fehér gólyák mellett pózoló libanoni „vadászok” fotói. Miért teszik?

Ilyen vihar a késő tavaszi, kora nyári időszakra jellemző, a meteorológusokat is meglepte.

Komoly hőmérsékletkülönbségek várnak minket a héten, de még a leghidegebb napokon is jóval az átlag felett leszünk. Örömre ok nincsen, kiderült egy ijesztő rekord is.

Magyarországon a mediterrán madármészárlásnál is barbárabb pusztítás zajlik, százával verik le a fészkeket a fiókák és sokszor a tojó halálát okozva ezzel. Például azért, mert fecsferikélnek.

Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni.

Legjobb barátainknak külön „hangkészletük” van arra, hogy az embert kihozzák a sodrából. Nem véletlenül: a „bosszantó” ugatást nem tudjuk megszokni, hasonló célt szolgál, mint a baba sírása.

Szlovák és magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és „nemzetállam” megteremtése volt.

Mostanában ébredeznek a lakásokban áttelelő invazív poloskák: ha nem is az ősszel tapasztalt tömegben, de jókora számban kezdenek kóvályogni a kivezető utat keresve.

Mátyás király egy vár ostromakor valóban álruhába bújt, de minden más történet mese. Az a bizonyos füge állott, poshadt lehetett, de méreg nem volt benne, a király halálát feltehetően stroke okozta. Özvegyét pedig csúnyán csőbe húzták.

Minden jel arra mutat, vége a télnek, a héten már erős felmelegedés kezdődik, a hőmérséklet átlag felett teljesít. Hétvégén lesz egy apró visszaesés, de észre sem fogjuk venni.

A szülők az óvodapedagógusok szakvéleménye alapján döntenek, hogy szeptembertől iskolába küldjék-e gyermeküket. Érdemes jól meggondolni, a korai iskolakezdés hosszú távú, komoly problémákat okozhat.

Néhány részletében egzakt módon definiálható, másokban morális, erkölcsi kérdés a budavári kitörés kapcsán felmerült dilemma: kit tekinthetünk hősi halottnak, és milyen cselekedetet a haza védelmének?