Ha van olyan fogás, ami évszázadokon át kapcsolatot létesít a karácsonyi magyar asztalok között, az a káposzta. Friss hússal, mert ez teszi a hagyományos ünnepi ételek fejedelmévé.
A téli napforduló napja van, ma lesz a leghosszabb az éjszaka.
Összesen 30 millió frank értékben hamisítottak francia bankjegyeket Budapesten 1925-ben. Silány másolatok voltak, a bosszúnak szánt akció egy nevetséges hiba miatt a kezdet kezdete előtt elbukott.
Hét közepéig tartanak ki a kopogós mínuszok, aztán erőteljes felmelegedés kezdődik, karácsonyra elolvad a hó.
Remek csellel nyitották a hunok a Pannóniáért indult harcot, de az első összecsapásból megfutamodtak. A következő alkalommal viszont kiütéses győzelmet arattak.
Szenteste és az ünnep tényleg akkor a legszebb, ha fehér a táj és szállingózik a hó, az ember évről évre reménykedik. Idén erre kevés az esély, és a klímaváltozás a jövőben is „tavaszias” szentestéket ígér.
Napról napra hűl a levegő, a hét második felére fagypont feletti hőmérsékletet sehol nem mérhetünk. Lesz most egy hideg hetünk, utána megint jön a meleg.
Minden csata vagy megölt ellenség után újabb minta került egy polinéz sziget harcosaira embercsontból készült eszközzel. A maoriknál sokszor csontok törtek a tetoválástól – az ősi tetoválások sokszor életveszélyes műveletnek számítottak.
Hunor és Magor hun-magyar népe elrendezte az otthoni dolgokat, kapitányokat választott, majd vezetésükkel egymillió harcos indult nyugat felé az Úr 373. esztendejében.
Magyarország nem Kalifornia, de az erdőtüzek nálunk is komoly fenyegetést jelentenek. Itthon az esetek 99 százaléka emberi mulasztásból ered, tüzet oltani szexi, megelőzni nem, mégis erre kellene törekednünk.
A Mikulást olyan valós személy ihlette, aki szent élete során nagyobb csodákat tett, mint hogy egy éjszaka alatt csokit csempészett a világ összes kiscipőjébe. Miklós napi néphagyományaink viszont néhol eldurvultak.
A laikus számára 12 vízzel teli műanyag medence, valójában csúcstechnológiás laboratórium a tihanyi apátság lábánál: a klímaváltozás és az emberi tevékenység káros hatásainak megismerését, az elkerülhetetlenre való felkészülést szolgálja.
Egymás sarkát tapossák a frontok, eső, szél, köd jellemzi a hetet, és a -16 fokból egy csapásra plusz 13 lesz. Sokan fogunk szenvedni az újabb hullámvasúton.
Szűkössé váltak már Meotisz mocsarai a 108 hun-magyar nemzetségnek, ezért új hazát foglaltak maguknak: Szittyaországot, amelybe korábban a római császárok és Nagy Sándor bicskája is beletört.
Vulkáni tevékenység állhat a rejtélyes, egész bolygónkon érzékelt „földrengés” mögött: ez az erő nem csattan, hanem morog.
December 1. keleti szomszédunk legnagyobb nemzeti ünnepe, 1918-ban ezen a napon mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély elcsatolását. Vagy ahogy a székelyek emlékeznek kesernyés tréfával: Romániát kapcsolták Erdélyhez.
Vízimadarakat ember és állat érdekeit tekintve is tilos etetni. Az énekesek sincsenek ránk szorulva, de bajt nem okozunk vele, az élmény mellett pedig meghálálják a terített asztalt. Ám ha belefogunk, csináljuk jól.
November közepén a lakossági tájékoztatás szerint lombtrágyázás folyt Óbudán több helyszínen is. A furcsa ebben az, hogy a fákon ekkor már csak alig pár szédült őszi levél maradt… Megfejtettük a titkot.
A Dunántúl és a hegyek fehérbe öltöznek, mindenki más tankönyvi definíció szerint összeállt, szmötyis latyakban fog gázolni. Ez a csoda is csak pár napig tart, a jövő héten már komolyabb pluszok repkednek.
A segítőkutya a legnagyobb kincset adja vissza a sérült embereknek: az önállóságot. Nem, nem csak a vakvezetőkről van szó, hanem további öt nagyon fontos kutyaszakmáról, amiket a magyar társadalom még csak ízlelget, ezért gyakran alakul ki méltatlan helyzet.
A legfrissebb tudományos eredmények szerint ez vár ránk, magyarokra a klímaváltozás következményeként.
Fél évezrede folyik a bűnbakkeresés, ideje lenne megérteni: a magyarok az utolsó pillanatig igyekeztek megvédeni országukat, de egy világbirodalom többszörös túlerejével szemben végül elbuktak.
Az egyre durvább és hosszabb hőhullámok több száz ember életét követelik Magyarországon, 2015-ben 1800-an haltak meg hőhullámok következtében. Egyelőre ez jelenti a klímaváltozás legkomolyabb egészségügyi hatását, a helyzet várhatóan csak romlani fog.
A „bosszú” itt melegen tálalva édesebb: a lakásainkba özönlő poloskák nagy része már dögrováson van, kevesen élik túl a telet.
