Tudomány

Gyümölcsárak: idén a menny és a pokol is eljöhet

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A klímaváltozás a gyümölcsfákat is keményen sújtja, már most erős fagy jött az első virágokra és virágrügyekre, pedig még csak az elején járunk. Egyelőre nincs baj, a magyar gyümölcsfák a tavalyi rossz termés okán erősek és „kipihentek”, de sok csapást így sem viselnek el. Egy-két fokos mínuszokat a virágok és kisgyümölcsök segítség nélkül is túlélnek, és a keményebb fagyok ellen is léteznek hatékony, igaz, drága módszerek.

Túl vagyunk március idusán, a tavasz közeledését mégsem érezzük. Sőt, többfelé esett a hó, a hőmérséklet a következő napokban is -3, -5 fokig süllyed éjszakánként. Közben pedig ébredezik a természet, a legtöbb növény rügyezik, ibolyák virítanak az avarban. Ilyenkor kerülnek előtérbe a fagykárok, melyek a gazdák akár az egész éves bevételét elvihetik, a vásárlók pedig csillagászati árakkal találhatják magukat szemben a piacon.

A tavaszi fagyok egész május második feléig Damoklész kardjaként lógnak a levegőben, most még természetesen képtelenség átfogó képet adni. Ami biztos, hogy a jelenleg fejlődő zöldségeket üvegházak védik, a palánták is biztonságban vannak, a szabadföldi termelés még nem kezdődött meg. A gyümölcsfák viszont már meghozták virágrügyeiket, a kajszi és az őszibarack virágzik, utóbbi a Dél-Dunántúlon már teljes virágpompában virít.

Mit bírnak ki a gyümölcsfák? Mire számíthatunk a következő napokban és a folytatásban? Erről kérdeztük Dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét.

Felébredtek, nincs visszaút

Télen a növények speciális nyugalmi állapotban vannak – itt írtunk erről bővebben –, ilyenkor gond nélkül képesek elviselni az elterjedési területükön jellemző fagyokat, hazánkban -10, -20 fokot is. Gyümölcsfajtól függően február eleje és március eleje között kezdenek éledni a gyümölcsfák, március vége felé haladva élettani folyamataik már jelentősen megváltoznak, a többség már nagyon közel áll a virágzáshoz, ami egészen új helyzetet teremt.

A virágok is képesek elviselni enyhe mínuszokat, ám -2 fok alatt már rohamosan csökken a »túlélésük« esélye. Ugyanez igaz a fejlődésben lévő, úgynevezett kisgyümölcsökre is

– mondja a 24.hu-nak Apáti Ferenc.

Komka Péter / MTI Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) virágzik Salgótarján közelében 2021. február 28-án.

Mindegy, hogy egy melegebb februári periódus vagy a hivatalos tavasz indítja be a fák ébredését, innentől kezdve minden fagy veszélyes lehet, függetlenül attól, hogy jellegében téli vagy tavaszi fagyról van szó. Érdemes azért azt is megjegyezni, hogy kora tavasszal a téliesbe fordult időjárás fékezi a rügyfakadást, lelassítja a természetet, aminek pozitív hatásai is vannak a túl korán jött tavasz mellett.

A fagyok károsító hatását a növények (rügyek, virágok) fejlettségi állapota és a fagy „jellege” dönti el. Előbbi adott, a gazda által érdemben nem befolyásolható, de általánosságban el lehet mondani, hogy minél közelebb vagyunk a virágzáshoz, annál érzékenyebbek a virágszervek a lehűlésekre. A téli fagyok a november–február közötti időszakra jellemzők, de egyre gyakoribb (mint jelenleg is), hogy jelentősen belecsúsznak a márciusba, kora tavasszal még visszatér a tél. A tavaszi fagyok március–május folyamán érkeznek, karakterisztikájuk más, mint a téli fagyoké.

Ezek nem meteorológiai szakszavak, hanem a gazdálkodásban alkalmazott kifejezések. A végletekig kisarkítva: a tavaszi fagy ellen lehet eredményesen védekezni, míg a télivel szemben a legtöbb próbálkozás eleve bukásra van ítélve. A részletek megértését nagyban segíti, ha először röviden bemutatjuk, milyen fő fagykárelhárítási technikák, eszközök léteznek.

Jéggel védenek a mínuszoktól

A leghatékonyabb az úgynevezett korona fölötti fagyvédelmi öntözés, amikor felülről „vízágyús” szórófejekkel öntözik, és jéggel borítják be tetőtől talpig a fákat. A víz megfagyása hőtermeléssel jár, a módszer -5, -7 fokig képes megvédeni a virágot és a termést – cserébe viszont hektáronként és óránként 40–50 tonna vizet használ. Ugyancsak jó hatásfokkal bír a légkeverés, amikor a felsőbb, pozitív hőmérsékletű légréteget keverik az 1–3 méteren megülő fagyos levegővel, illetve eleve nem is hagyják azt leülepedni. Ehhez 6–7 hektáronként szükséges egy-egy 20 millió forintos szélgép.

A harmadik hatásos technológia, amikor úgynevezett parafingyertyák meggyújtásával nyernek hőt a talaj fölötti néhány méteren. Ez a módszer is nagyon hatékony, képes 4–6 fokot emelni az ültetvény hőmérsékletén, ám itt jelentős üzemeltetési költséggel kell számolni, ami hektáronként 1,5 millió forint is lehet egy 10–12 órás védekezésre vetítve.

Egy átlagos ültetvényt tekintve ez utóbbi módszerrel kedvezőtlen esetben (hosszú és erős éjszakai lehűlés) akár két-három éjszaka alatt el lehet égetni a várható bevételt, és mivel nem csak egyszeri beruházási költségről van szó, ilyenkor áll fent az az eset, hogy műszakilag ugyan hatékony, de gazdaságtalan a védekezés

– jegyzi meg a szakember. Ezeken kívül még számos eszköz létezik, mindegyik lényege, hogy valamilyen hőforrást állítanak le, vagy mozgatnak, mondjuk, traktor után kötve az ültetvényen.

Minden fagyvédelmi technológia esetében érvényes, hogy „olcsó húsnak híg a leve”, a kis befektetést igénylő módszerek nem kecsegtetnek komolyabb sikerrel.

Éjjeli őrség

Térjünk most vissza a téli és a tavaszi fagyra. Előbbi kategóriába sorolhatjuk a mostani, északi hidegbetörést is, amikor az éjszakai fagyokat általában légmozgás is kíséri. Körülbelül 10–15 km/órás szélsebességtől mondhatjuk, hogy bármelyik fagyvédelmi rendszer hatékonysága a nullával egyenlő. Hiába fűtjük fel a koronák tetejéig az alsó 3–5 métert, a szél elsöpri a meleget, és a magasból is hasonló hőmérsékletű levegőt kever be. A levegő hőmérsékleti rétegződése is jelentősen eltér a tavaszi kisugárzási fagyokétól: nappal is nagyon hideg van, és a földfelszíntől többszáz méteres magasságokig hideg vagy fagyos a levegő, ami még tovább rontja a sikeres fagyvédekezés valószínűségét.

Ez az időjárási helyzet áll fenn most is az ország nagy részében attól függetlenül, hogy március vége felé közelítünk.

Apáti megjegyzi, a gyümölcstermelő gazda szempontjából sajnos semmi jelentősége annak, hogy téli vagy tavaszi jellegű mínuszok pusztítják el a virágokat és a termést így márciusban. A téli és tavaszi jelző „csak” olyan szempontból releváns, hogy utóbbi ellen van esély gazdaságosan védekezni, míg előbbi esetében nincs.

Hosszabb távon pedig a rossz hír, hogy a klímaváltozással egyre gyakoribb az észak-déli irányú, úgynevezett meridionális áramlás. Ez egyik napról a másikra képes 180 fokos fordulatot venni, és egészen május közepéig sarkvidéki eredetű légtömegeket sodorni a Kárpát-medencébe – itt írtunk erről bővebben az Óriáshullámok teszik kaotikussá a magyarországi időjárást című cikkünkben.

Amennyiben viszont a hullámok nem alakítanak ki extrém helyzeteket, február végétől, de főleg a márciusi napéjegyenlőségtől kezdve a napsugarak már hosszabb ideig, és mind nagyobb szögben érik a felszínt. Nappal kellemes meleg van, de estére a fizika törvényeinek engedelmeskedve a hideg levegő leáramlik, szélcsendes időben, derült égbolt – és több egyéb időjárási tényező – mellett igen cudar idő alakulhat ki a talaj közelében, akár komoly fagyok is 2–3 méteren.

FÜLÖP GÁBOR Virágzó kajsziültetvény március 15-én – Fülöp Gábor ültetvénye, Döbrököz, Öreghegy.

Ez a gyümölcstermelők szóhasználatában a tavaszi fagy, és ezeknél a klasszikus kisugárzási fagyoknál már működnek a fent leírt módszerek a fagyos éjszakákon, mert valamivel feljebb jóval magasabb hőmérséklet uralkodik: ezt már le tudják keverni a szélgépek, és 5–10 méternyi légréteg „átfűtése” sem lehetetlen feladat a különböző hőtermelő módszerekkel.

„Ott kell lenni és csinálni, pénzt, időt és energiát áldozni úgy, hogy az ember tudja: ha most sikerül is, hány ilyet lesz még képes elhárítani májusig?” – érzékelteti a klímaváltozással felerősödő problémákat Apáti Ferenc. És ez csak a tavaszi fagykár, miközben ott van még a jégverés, az aszály, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, mind-mind az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló szélsőség.

Most még sok a virág

Ami az idei tavaszt illeti, cikkünk elején említettük, hogy enyhe mínuszokat azért a rügyek, virágok természet adta képességüknél fogva is át tudnak vészelni. A tavalyi, gyakorlatilag minden gyümölcsfajt érintő rossz termés miatt a fák „kipihentek”, erősek, ezért most rengeteg rajtuk a virág, a virágrügy. Gazdaságról beszélünk, fontos a matek, ami esetünkben így néz ki:

Ha a jelenlegi virágmennyiség csak 10–25 százalékából gyümölcs lesz, optimális termés várható.

Nyilván lesz még fagy, ami várhatóan „leszalámizza” majd ezt az ideális virágmennyiséget, de egyelőre nincs ok aggodalomra. Sőt, a túl sok gyümölcs sem jó, mert nem fejlődnek elvárt méretűre, és kimerítik a fát. Csak a példa kedvéért: egy intenzív termelésre szánt almafa 1000–1500 virágot hoz, és ha mind megköt, a gazda végül úgyis csak 100 darab almát hagy meg rajta.

Összességében a magyarországi gyümölcsfák fővirágzása április 5–25. között várható, ott kellene leginkább megúszni a tavaszi fagyokat. És jó lenne, ha a virágzást követően, már a kis gyümölcsök sem kapnának jelentős fagyterhelést, mert fagytűrésük a virágokéhoz hasonlóan alacsony.

Gyümölcsárak: pokoltól a mennyországig

Ami pedig az árakat illeti, korai lenne becslésekbe bocsátkozni. A FruitVeb elnöke hangsúlyozza, általánosságban nincs olcsó gyümölcs, a termelés iszonyú pénzeket emészt fel, és ahogy eddig is láttuk, kockázatos. Ami lehet, és egyelőre benne van a pakliban, hogy lesz egy jó termés, ennek következtében pedig elfogadható, közepes zöldség- és gyümölcsárak.

De ugyanúgy benne van abban a pakliban még az erős fagykár, és az árak őrült elszállása is, ahogy Apáti Ferenc fogalmaz: a pokoltól a mennyországig minden.

Sokat számít az is, máshol Európában milyen lesz a termés, az olcsó import visszafogja az áremelkedést. Annak is nagy a jelentősége fagykárok esetén, hogy minden gyümölcsfajt elsepernek-e a fagyok (mint tavaly), vagy „csak” egy-két faj károsodik komolyan (mint 2018-ban). Ha egy-két faj érintett, akkor mérsékeltebb az áremelkedés, mert van helyettesítő termék, ellenben ha általános a fagykár, akkor magasabbra húznak az árak.

Egy biztos: termésbecslésbe bocsátkozni és piaci prognózist készíteni csak a tavaszi fagyveszélyes időszak elmúltával van lehetőség, május második felében. Addig – egyetlen éjszaka leforgása alatt – bármit átírhatnak a fagyok.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik