Sztálin segítség nélkül egyedül, a földön fetrengve vívta haláltusáját csaknem egy napig. 1953. március 5-én szabadult meg tőle a világ.
Akinek van magyarországi lakcímkártyája, de külföldön él, sokat bajlódhat a szavazással április hatodikán. Vagy nem szavaz majd.
Az ellenzéki Összefogás hétfőtől kezdi gyűjteni a jelöltállításhoz szükséges ajánlásokat.
Elstartolt a kampány, kopogtatócédula helyett idén kopogtató emberek jönnek majd.
A Jobbik nemcsak a kormányt, hanem a rendszerváltás óta eltelt 24 évet akarja leváltani – jelentette ki Vona Gábor a párt évadnyitó rendezvényén.
Hatvan százalékos választási részvétel esetén van esélye a győzelemre a balodalnak. Bajnai Gordonnal Baló György készített interjút.
Egy kormányrendelet már kitiltotta a választási plakátokat az utak mellől és a lámpaoszlopokról. A főváros most tovább szigoríthat.
Géza fejedelem sötét titkai és könyörtelen törvényszerűségek. Őstörténeti sorozatunk utolsó részéhez értünk.
2012. 06. 02. 21:27
Kik voltak a horkák és a gyulák? Bíborbanszületett Konstantintól megtudjuk.
III. Richard mindössze 33 éves volt a bosworthi csata idején, amikor a Shakespeare-nek köszönhetően szállóigévé vált mondata – „Országomat egy lóért!” – nem hangzott el.
A X. századi Európát szipolyozó, rablóhadjáratokból élő, „kóborló” magyar közösségekről alkotott kép hamis. A kard mellett ott volt az ekevas, a százévnyi rablásból összeharácsolt kincseknek pedig nyoma sincs.
Írás arról a korról, amikor a magyaroktól rettegett a világ.
Történelmünk talán egyik legnagyobb jelentőségű győzelmét aratták eleink 907 nyarán Pozsony közelében. Felszámolták a kor egyik legnagyobb és legmodernebb hadseregét, amely a frank király parancsára a magyarok hatalmának megsemmisítésére indult harcba. Ezzel a diadallal egyedül Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét lehet párhuzamba állítani.
Két „morvának” nevezett terület volt régen: az egyiket Árpád magyarjai letörölték a térképről, a másikat „csak” csúnyán elverték. És birtokba vették a Kárpát-medencét.
Az orrdugulás nem más, mint egy immunrendszerünk emelte barikád a kórokozók támadásának visszaverésére. A köhögés pedig ugyanazt a célt szolgálja, mint a tüsszentés, de a váladék a szánkba érkezik…
Mint az egri nők a falra hágó pogányt forró szurokkal, úgy mossa el a behatolni készülő vírusokat az orrunkból.
Álmos nagyfejedelem szervezte meg az első magyar államot, az ő vezetésével vonult be népünk a Kárpát-medencébe. Ehhez képest az utókor nagyon mostohán bánik emlékezetével. Ennek oka az, hogy igazából nagyon keveset írnak róla régi kútfőink.
A lázat legtöbbször saját szervezetünk idézi elő, így teremt ideális körülményeket a kórokozók elleni harchoz. Bizonyos szint után viszont veszélyessé válik, a lázcsillapítót pedig túl lehet adagolni.
Ki volt a honfoglaló Álmos fejedelem édesanyja? Emese – vágja rá mindenki az általános iskola alsó tagozata után. Pedig nem biztos. Mindenről Anonymus tehet?
A földönkívüliek biztosan „baktériumtenyészetnek” tekintenék az embert, testünk minden sejtjére 9 „barátságos” bacilus jut. Miattuk kell vigyázni az antibiotikummal, és mert könnyen mi magunk erősíthetjük meg a kórokozókat.
Néhány napos tüneteket produkáló „megfázással” nem érdemes orvoshoz fordulni. Ha azonban a baj nem múlik, ott már baktériumok lehetnek a háttérben, elkél ellenük a külső segítség.
Egy tudóscsoport szerint jégkorszak felé haladunk, amit azonban „semlegesít” majd az emberi üvegházgáz-kibocsátás. Az elmélet jó, a hiba annyi, hogy most is jégkorszakban élünk.
Elpuhultak vagyunk, túlsúlyosak, rosszul táplálkozunk, kevés vitamint juttatunk a szervezetbe. A télvíz idején tobzódó kórokozók számára nem jelentünk kihívást.
Ma már 20 perccel több világosság jut egy napra, mint karácsonykor. Március végére a Nap felé fordulunk, vége a depressziónak.
