BBC History

A norvégok többsége gyűlölte a náci megszállókat és velük együttműködő honfitársait, de a terror idején a kisember kezében egyetlen fegyver marad: a humor. Éltek is vele.

Az első világháború örökre megváltoztatta a világot, be nem gyógyuló környezeti sebeket és feldolgozhatatlan emberi traumákat okozott.

Mustafa Kemal Atatürk elképesztően rövid idő alatt egy teljesen átalakított országot hagyott maga után, nem csoda, hogy a törökök őszintén nemzetük atyjának tekintik.

Hisztéria, feszültség, félreértés és egy hadgyakorlat. Ennyi kellett 1983-ban, hogy az emberiség létét fenyegető atomháború csaknem valósággá váljon.

Riasztó nem volt, a betörőket állványzat segítette bejutni az éppen felújítás alatt álló épületbe 1983-ban: összesen hét képet emeltek le gond nélkül a falról 1,5 milliárd forint értékben.

Szabadság, egyenlőség, testvériség – de csak a férfiaknak? Nagyjából ezt az igencsak kellemetlen kérdést tette fel Olympe de Gouges a francia forradalom idején, és meg is kapta érte „méltó” büntetését.

Több ezer év után Napóleon döbbent rá, hogy lehet keletre hajózni Afrika megkerülése nélkül.

Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.

Azt gondolnánk ha valahol, hát Angliában isteni megváltásként fogadták az emberek, hogy maguknál hordhatnak valamit, ami megvédi őket az esőtől. Nem.

Évezredek óta próbálják megfejteni, hogyan is hangzott a valóságban az ókori görögök zenéje. Most sikerült.

Amerika újgazdagjainak nem jutott hely a Zeneakadémia díszpáholyaiban, ezért építettek maguknak egy operát. Nagy volt és díszes, más nem számított.

Ma sokat fizetünk azért, hogy valaki elmondja: az egészség záloga a megfelelő étrend és a mozgás. A középkorban ez egyértelmű volt, az akkori orvosok más miatt jöttek zavarba.

Szent Ivó jogászként a szegények és elesettek védelmezője volt, csavaros eszével özvegyeket, árvákat mentett meg a hatalmasoktól és csalóktól.

Vajon miért éppen kakas formát választanak az épületek tetején elhelyezett, szélirányt mérő szerkezeteknek? A válasz több ezer évre nyúlik vissza.

Egy új felfedezés nyomán átírhatjuk a középkori kereskedelmi útvonalakra vonatkozó eddigi ismereteinket: ausztrál kakadut rajzolt le a XIII. századi német-római császár.

Thomas Edison kulcsrakész házakat öntött betonból jó száz évvel ezelőtt, az ötlettől és megvalósításától ma is tátva marad a szánk. De nem jött be.

A katonák géppisztolyokkal és késekkel öldököltek a fegyvertelen tömegben, az erőszak elérte célját: az 1968-as mexikói olimpiát így már nem zavarhatta meg semmiféle belpolitikai esemény.

A történelem folyamán vissza-visszatérő pestisjárványok iszonyatos pusztítást végeztek: a kór három leggyakoribb formája közül egyet lehetett komoly orvosi segítség nélkül esetleg túlélni.

Pompeius Magnus úgy szállt át hajójáról az elébe érkező halászbárkára, hogy tudta, meg kell halnia.

A hatóságok nem engedtek világító karórát húzni a Szabadság-szoborra, mert féltek a ruhakészítők, fodrászok, sminkesek rohamától.

Az elveszett tárgyak rovata a 18. században olyanokkal is kiegészült, hogy indián fiú, kb. 1,2 méter magas, nagyjából 14 évesnek néz ki, igen cserzett bőrű…

A Tripolisz még ma is fogalom Budapesten, főleg Angyalföldön: a Váci úti bevásárlóközpont magasságában épült egykori nyomorúságos lakótelepre életveszély volt belépni.

A Kínát sújtó rettenetes időszakról árulkodnak egy sír 700 éves freskói: hol a gyereket akarják élve eltemetni, hogy legyen pénz a család túlélésére, hol a nagypapát akarták magára hagyni az erdőben ugyanezért.

Johnny Hopper egyszerre volt bandita és ellenálló, ott ártott a náciknak, ahol tudott. Egy alkalommal saját felesége fejéhez kellett emelnie fegyverét.