Tudomány bbc history

Ezért nőtt végtelenségig a metróépítés ideje

New Yorkban 100 év alatt három megálló készült el, míg korábban egy egész vonal építésére négy év kellett. A „kisföldalattira” két év kellett, a négyes metróról ne is beszéljünk. Miért?
Korábban a témában:

Bizonyára sokan gondolkodtak már el azon, hogy a XIX-XX. század fordulójának környékén számtalan nagy infrastrukturális beruházás jóval rövidebb idő alatt készült el Európában és a nyugati világban, mint mai megfelelőik. Hogyan lehetséges ez?

Ösztöneink azt mondatnák velünk, hogy a modern technológia jócskán meggyorsíthatná a dolgok menetét, a helyzet azonban mégsem ez. Ezt kérik számon a dühös New York-iak is, akik hosszú évek óta várnak a manhattani East Side egyetlen, a zsúfoltság miatt már-már használhatatlan metróvonalát tehermentesítő Second Avenue metró megépülésére.

A vonalat már az 1910-es években elkezdték tervezni, az építkezés végül 2007-ben kezdődött meg, de 2017 januárjában is még csak egy hárommegállós szakaszt adtak át belőle.

Megbénították a várost

Ehhez képest az első New York-i vonalat 1900-ban kezdték építeni, majd 1904-ben már működött is – 28 állomással és közel 15 kilométeres hosszúsággal. Megemlíthetjük itt a Millenniumi Földalatti Vasutat is: a „kisföldalattit” mindössze két év alatt, 1894-től 1896-ig építették. Az M4-es metróvonal ehhez képest 2006-tól 2014-ig készült, hogy a tervezés hosszú évtizedeit ne is említsük.

Időközben az emberiség eljutott a Holdra, hogy csak egyet hozzunk fel az elmúlt évszázad technológiai fejlődésének számtalan példájából.

Szerencsére Polly Desjarlais, a New York-i Tömegközlekedési Múzeum munkatársa annyi kérdést kapott az ordító különbség okairól, hogy egy interjújában megpróbálta összeszedni az okokat. A metróépítések esetében fontos szempont, hogy a korai földalattik kis mélységben húzódó alagútjait gyakran nem fúrással építették, hanem a felszínről ásták ki a nyomvonalat, majd betemették azt, jelentősen egyszerűsítve az eljárást. Ez volt a helyzet New Yorkban (és a Millenniumi Földalatti Vasúttal) is.

Ehhez viszont az is kellett, hogy a munkások a mai világban elképzelhetetlen mértékben felborítsák a város életét, ugyanis nemes egyszerűséggel hosszában vagy keresztben felásták a legforgalmasabb utakat is, akár hónapokra megbénítva a közlekedést az érintett területeken.

Az ember nem számított…

Apropó, munkások. Ugyan akkoriban többségük mindössze csákánnyal, lapáttal, esetleg egy talicskával volt felszerelkezve, cserébe nagyon sokan voltak: az első vonal építésén 7–12 ezer ember dolgozott. Ez persze azért is volt lehetséges, mert elég keveset, átlagosan nagyjából napi 1–1,5 dollárt kerestek.

Ráadásul a fizetés mellé nem jártak juttatások, kötelező pihenők, szabadnapok, a munkások gyakorlatilag látástól vakulásig robotoltak. A munkavédelem is szinte ismeretlen fogalomnak számított, a balesetek mindennaposak voltak.

Méltányolható okok, de…

Az emberi erőt ugyan hatékonyan kiválthatják a mai gépezetek, azonban manapság összehasonlíthatatlanul bonyolultabb az ilyen léptékű beruházáshoz szükséges tőke és politikai támogatás megszerzése, a különféle engedélyek beszerzése, a tervezésnél pedig – New York esetében – figyelembe kell venni azt is, hogy a megvalósítás minél kevésbé borítsa fel a tízmilliós metropolisz életét.

Közben mégiscsak bele kell nyúlni egy olyan elképesztően komplex infrastruktúrába, amelyben a legmodernebb technika rétegei alatt akár bő egy évszázada épült és tervezett alrendszerek is működnek. A méltányolható okok ellenére azonban Desjarlais is kijelentette:

Már-már lenyűgözően abszurd az a tény, hogy még mindig nincs metró a Second Avenue alatt.

Illusztráció: KENA BETANCUR / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.