Tudomány bbc history

Szamuráj jelkép van a mai autókon

Amit mi címernek ismerünk, az japánban a jelkép jelentéssel bíró mon volt. Mais találkozhatunk velük akár Európában is.
Korábban a témában:

Volt-e a szamurájoknak címerük? Tulajdonképpen igen. A címerpajzsnak leginkább az feleltethető meg, amit a japánok monnak, azaz jelképnek neveztek. Ezek növények, egyszerű formák, égitestek, akár állatok alapján készült ábrák voltak, amelyeket a leggyakrabban sötét alapon világos, vagy világos alapon sötét színnel festettek meg.

Megtalálhatók voltak a szamurájok sisakjain, esetleg zászlóikon és sátraikon, kardhüvelyeiken, vagy éppen a nekik hűséggel tartozó katonák öltözékén.

Az alaptéma változott

A monok létezése legalább a Heian-korra (794–1185) vezethető vissza, ekkoriban a császári család tagjai már bizonyíthatóan használtak ilyen jelképeket. A legnagyobb hírű harcoscsaládok is átvették a szokást, a jelképeket pedig továbbadták leszármazottaiknak.

Japánban nem létezett az európai negyedelés módszere (így hívják a címertanban azt, amikor két vagy több címert meghatározott szabályok szerint egyesítenek, például két família házasság útján történő egyesülését jelezve). Ehelyett a mon alaptémájának kisebb változtatásai jelölték a család egy-egy tagját vagy ágát.

Három gyémánt például

A leghíresebb monnak a császári család krizantémot formázó jelképe számít. Sokak szerint az eredetüket a sintoista napistenre, Amateraszura visszavezető uralkodók a virág napsugarakra emlékeztető formája miatt választották ezt a növényt. A 19. század második felében már szigorú szabályok vonatkoztak e mon használatára, a császár például 16 szirmú virágot használt, míg a császári hercegeknek 14 szirommal kellett beérniük.

Kereskedők, mesteremberek és mások is régóta használtak monokat, manapság pedig vendéglők, hagyományos mesterségek űzői tartják életben a hagyományt, amelynek hatása a japán világcégek logóiban is felfedezhető: a Mitsubishi háromgyémántos jelképétől a Japan Airlines piros darujáig.

Szerző: Christopher Harding kultúrtörténész, az Edinburghi Egyetem tanára

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.