Tudomány bbc history

Vallása miatt nem lehetett Pesten orvos

Balassa Jánost Bécsben fényes orvosi karrier várta, ám ő hazájában akart gyógyítani. Evangélikusként viszont csak azért dolgozhatott Pesten, mert bravúros műtétet hajtott végre a kancellár testvérén 1843-ban.
Korábban a témában:

Az 1814-ben, köznemesi családba született Balassa János karrierje többször is látszólag áttörhetetlen falakba ütközött. Az orvosi tanulmányait Pesten kezdő, majd Bécsben, a legjobb professzorok keze alatt folytató ifjú orvos és sebész 1838-ban szerzett diplomát, majd a császárvárosban helyezkedett el.

A világhírűnek számító bécsi sebészeti klinikán hamar helyettes főorvosi és tanársegédi kinevezést kapott, sőt „az Osztrák Császárság dísze” címmel emlegették. Mégsem Ausztriában akart fényes pályát befutni, hanem 1843-ban jelentkezett a pesti egyetem megüresedett tanszékvezetői állására.

Evangélikus vallása miatt ezt nem kaphatta volna meg, ám amikor Lónyai János kancellár testvérén egy bravúros műtétet hajtott végre, az uralkodó mégis aláírta kinevezését 1843 márciusában.

Ő kötözte Batthyány sebeit

Az alig 29 éves Balassa nem ült a babérjain, új állása elfoglalása előtt még nyugat-európai tanulmányútra ment, hogy megismerkedjen a kor vezető sebészeinek eljárásaival. Itthonról is követte az új trendeket, ő hajtotta végre az első éteraltatásos műtétet Magyarországon, diákjai is magas színvonalú oktatást kaptak annak ellenére is, hogy a pesti intézmény anyagi feltételei messze elmaradtak a Bécsben megszokottaktól.

Mivel a szabadságharc miatt is helyén maradt, sőt részt vesz a honvédsereg tábori orvosainak képzésében, Világos után letartóztatták, az Újépületbe került. A sors furcsa fintoraként ő kötözte be az ugyanitt raboskodó Batthyány Lajos sebeit, miután az egykori miniszterelnök megpróbált öngyilkosságot elkövetni kivégzése előtt.

Balassa azonban 1849 novemberében kegyelmet kapott Ferenc Józseftől, diákjai Pest rendőrfőnökénél tüntettek érte, de a befolyásos polgárok is kiálltak érdekében.

Megteremtette a modern magyar sebészetet

Pozíciójába visszahelyezve több „rebellis” orvost is maga mellé vett, de szakmai tudása szinte érinthetetlenné tette. Hamarosan már „Balassa-kör”-nek nevezett összejöveteleket szervezett lakásán az ország legjobb orvosai, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Korányi Frigyes, majd Semmelweis Ignác részvételével, ahol a magyar orvostudomány jövőjének kérdései kerültek szóba.

Múltja ellenére ő lett Erzsébet királyné magyarországi orvosa, sőt ő segítette világra az 1868-ban a budai Várban született Valéria főhercegnőt is. Tanárként 10 tanársegéd és 27 műtősebész került ki kezei alól, ezzel tulajdonképpen megteremtette a modern magyar sebészetet. Több kitüntetést is kapott, az Akadémia is tagjai közé választotta. Magán viszont nem segíthetett, pedig talán megmenthető lett volna az élete, amikor 150 éve, 1868. december elején megbetegedett.

Az ártatlan megfázásnak tűnő betegség gyorsan súlyosbodott, Balassa ágynak esett, de még december 9-i halálának előestéjén is nyugodtan aludt el. A boncolás megállapította, hogy vakbélgyulladás vitte el. Több kórház és egyetemi intézmény, illetve a Magyar Sebészeti Társaság legrangosabb kitüntetésének névadója lett. Doktorrá avatása előtt így fogalmazta meg hitvallását:

Másoknak élni, nem magának, ez adja meg az orvos lényegét.

Pályafutását ismerve nyugodtan állíthatjuk, tartotta magát az ifjan kinyilvánított elveihez.

Kiemelt kép: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Golden retriever and British cat
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.