Egy új felfedezés nyomán átírhatjuk a középkori kereskedelmi útvonalakra vonatkozó eddigi ismereteinket: ausztrál kakadut rajzolt le a XIII. századi német-római császár.
Thomas Edison kulcsrakész házakat öntött betonból jó száz évvel ezelőtt, az ötlettől és megvalósításától ma is tátva marad a szánk. De nem jött be.
A katonák géppisztolyokkal és késekkel öldököltek a fegyvertelen tömegben, az erőszak elérte célját: az 1968-as mexikói olimpiát így már nem zavarhatta meg semmiféle belpolitikai esemény.
A történelem folyamán vissza-visszatérő pestisjárványok iszonyatos pusztítást végeztek: a kór három leggyakoribb formája közül egyet lehetett komoly orvosi segítség nélkül esetleg túlélni.
Pompeius Magnus úgy szállt át hajójáról az elébe érkező halászbárkára, hogy tudta, meg kell halnia.
A hatóságok nem engedtek világító karórát húzni a Szabadság-szoborra, mert féltek a ruhakészítők, fodrászok, sminkesek rohamától.
Az elveszett tárgyak rovata a 18. században olyanokkal is kiegészült, hogy indián fiú, kb. 1,2 méter magas, nagyjából 14 évesnek néz ki, igen cserzett bőrű…
A Tripolisz még ma is fogalom Budapesten, főleg Angyalföldön: a Váci úti bevásárlóközpont magasságában épült egykori nyomorúságos lakótelepre életveszély volt belépni.
A Kínát sújtó rettenetes időszakról árulkodnak egy sír 700 éves freskói: hol a gyereket akarják élve eltemetni, hogy legyen pénz a család túlélésére, hol a nagypapát akarták magára hagyni az erdőben ugyanezért.
Johnny Hopper egyszerre volt bandita és ellenálló, ott ártott a náciknak, ahol tudott. Egy alkalommal saját felesége fejéhez kellett emelnie fegyverét.
Attól tartottak, szavazati joguk megszerzése után a nők következő lépése a szesztilalom bevezetése lesz. Új-Zélandon nem hatott az érv, az állam első volt az egyenlőség bevezetésében.
A Himalájától a Bengáli-öböl partjáig húzódott a határ, ahol a brit gyarmatosítók sövényfallal igyekeztek megálljt parancsolni a sócsempészeknek.
A világhírű zeneszerzőnek utólag sokan a magyarságát is kétségbe vonták, holott hazai fellépésein mindig honfiként ünnepelték.
Ha hinni lehet a korabeli krónikáknak, a középkori szerzetesek legalább annyi idő töltöttek ivással, szerencsejátékkal és prostituáltakkal, mint nyájuk gondozásával.
Az amerikai függetlenségi háború végét követő néhány évben kellett az „alapító atyáknak” és követőiknek az egykori gyarmatok helyén egy valódi államot létrehozniuk. Egy „rendes” országnak pedig fővárosa is van.
Nyikita Szergejevics Hruscsovot valójában senki nem vette komolyan, ennek köszönhette Sztálin alatt az életét, a diktátor halála után pedig teljhatalmát.
Jack Kilbyt nem engedték el a munkahelyéről 1958 nyarán, unalmában megalkotta az integrált áramkört, amivel szó szerint átformálta a világot és azt, ahogy élünk.
A bán nem adta meg magát, hatalmas vérfürdő kezdődött, Korbávmezőn holtan maradt a horvát nemesség színe-java.
A közhiedelemmel és az újra divatos mentegetésekkel ellentétben a kormányzónak nem csupán lehetősége, de számos eszköze is lett volna, hogy a deportálásoknak és a zsidókkal való embertelen bánásmódnak véget vessen.
Bár számos gesztusból úgy tűnik, a kormányzó nem sokat törődött a személye körül kialakult kultusszal, azok nagyon is formálták önképét és fontos döntéseit is.
Szeretjük így emlegetni, de Ferenc József-föld soha nem volt gyarmat, főleg nem „magyar gyarmat”. Felfedezésében viszont elévülhetetlen érdemeket szerzett egy magyar orvos.
Melyik volt a leghosszabb angol parlamenti ülés? Erre ad választ a BBC History szerzője, Eugene Byrne író, újságíró.
Keresztes hadak taszították háborúságba Bizáncot, megágyazva ezzel a későbbi muszlim hódításnak.
Telt ház fogadta az első magyar operát Budán, kalapok és szalagok repültek a magasba a magyar szó hallatán. A szövegíró viszont az ellenzékről jelentett a császári titkosrendőrségnek.
