Bántatlanságot ígértek, mégis megkínozták és megölték a szerzeteseket

Korábban a témában:

A három részre szakadt Magyarország nem csak politikailag nem volt egységes, a reformáció terjedésével a vallási megosztottság is megjelent. Az először főként Erdélyben gyökeret eresztő reformáció terjedését természetesen elősegítette, hogy a katolikus bécsi udvar hatalma nem terjedt ki a királyság egész területére, és még a megmaradt területeken sem volt mindig túlságosan szilárd.

Senkinek nem esik bántódása

Szerencsére véres vallásháború végül nem robbant ki, azonban a hitviták gyakran vezettek tragikus fordulatokhoz. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben, a cseh rendekkel szövetségben indított hadjáratot a királyi Magyarország, közelebbről az Erdéllyel határos Felvidék ellen.

A később Bethlen helyére lépő Rákóczi György hadai szeptember első napjaiban értek Kassa alá. A város főkapitánya, Dóczi András a túlerőt, valamint azt látva, hogy a város többségében református polgárai nem igazán támogatják a város fegyveres védelmét, tárgyalni kezdett a megadásról. Végül azzal a feltétellel nyitotta meg a kapukat, hogy a katolikus lakosságnak és egyházi személyeknek nem esik bántódása.

A kassai szent vértanúk. Forrás: Wikipedia

Napokig kínozták, majd megölték őket

Nem így történt, a fejedelem hajdúi ugyanis némi fosztogatás után őrizetbe vették a katolikus papokat. Egy részüket Dóczival együtt Erdélybe hurcolták, de nem ők jártak a legrosszabbul. Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk jezsuita szerzeteseket napokig éheztették és kínozták, de ők nem voltak hajlandók áttérni a kálvinista hitre.

Fogvatartóik szeptember 7-én megelégelték a dolgot, Kőrösit és Grodeczet lefejezték, Pongráczot pedig egy szennygödörbe hajították.

A három férfi később eltemetett maradványait a háborút lezáró békeegyezmény keretében kiadták a királyi Magyarországnak, ahol azok végül Nagyszombatra kerültek. Boldoggá avatásukat még Pázmány Péter kezdeményezte alig egy évtizeddel haláluk után, de végül csak 1905-ben került rá sor, 1995-ben szentté is avatták őket. A magyar jezsuiták védőszentjeikként tisztelik a három kassai vértanút.

Ajánlott videó mutasd mind

Ilyen lehet Magyarország 2050-re

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.