Tudomány bbc history

Megtalálták a Stonehenge testvéreit

Az egyik legnagyobb szabású, útfelújítást megelőző régészeti feltárás folyik Angliában, amelynek során hatezer év történelme elevenedik meg a szakemberek előtt – sőt a történelem előtti időkre visszanyúló leletekkel is gazdagodott a tudomány.
Korábban a témában:

Egy kis középkori falu maradványai körül gyülekeznek a régészek és önkéntes segítőik – közülük sokan több mit két éve részt vesznek a munkában. Houghton a maga idején virágzó, ám nem túl nagy település lehetett, néhány tucatnyi háza egyetlen főút mentén helyezkedett el. A mintegy nyolcszáz éves falu most egy hatalmas infrastrukturális beruházás kellős közepén található: az A14-es főút Cambridge és Huntingdon közötti mintegy 34 kilométeres szakaszát bővítik és újítják fel.

Mivel a modernizáció archeológiailag igen gazdag területeken ível keresztül, a beruházást természetesen gondosan megtervezett, szakszerű feltárás előzi meg. Mint a hasonló fejlesztéseknél megszokott, itt nem pusztán egy-egy, jól körülhatárolható korszakból származó leletegyüttessel dolgoznak a régészek, hanem a szigetország történetének valamennyi szakaszából kerültek és folyamatosan kerülnek is elő megdöbbentően változatos tárgyak. A feltárás vezető régésze, Steve Sherlock szerint az itteni régészeti munka nagyságrendje egyedülálló:

A legnagyobb útépítéshez köthető archeológiai program ez az országban, sőt az itt valaha végrehajtott legnagyobb ilyen projekt

nyilatkozta az Amerikai Régészeti Intézet kiadványa, az Archaeology újságírójának.

Soha nem látott létszámú, 250 főből álló régészcsapatot verbuváltak a munka elvégzésére – hazai földről ezt nem is tudták volna megoldani, így számos országból érkeztek szakértők a nemzetközi kutatócsoport erősítésére.

Nagyobb mint a Central Park

A mintegy 550 milliárd forintba kerülő útfejlesztést már a 2000-es években betervezték, majd a 2010-es években újraindították, végül 2016 májusában ütötték rá a pecsétet, befejezése legkorábban 2021 tavaszán várható. Mivel alig felmérhető mennyiségű tennivaló szakadt a tudósokra, előzetes geofizikai vizsgálatokkal és próbafeltárásokkal kezdődött meg a munka.

Az előzetes feltárás során elképesztően hosszú, összesen 27 kilométeres kutatóárkot ástak, végül egy 3,63 km2-es terület teljes feltárása mellett döntöttek.

Hogy érzékeltessük a nagyságrendet: ez a New York-i Central Parkénál valamivel nagyobb területet jelent. „Az előzetes munka jelezte, hogy sok minden rejlik itt – jegyezte meg a nemzetközi régészcsapat vezetője –, ám hihetetlenül izgalmas meglepetésekkel szembesültünk.”

Csak néhány a fontosabb felfedezések közül: három újkőkori henge – kör vagy ovális alakú, nagyobb átmérőjű szakrális emlékmű – került elő, hét temetőből mintegy 300 különböző sírhely, több tucat vaskori és római kori tanya, negyven római cserépégető kemence, három angolszász falu, valamint a már említett Houghton, amelyet a középkorban hagytak sorsára a lakói. Hatalmas mennyiségű leletanyagot kellett átböngésznie, szétválogatnia és értelmeznie a szakértőknek: hét tonnányi cseréptöredék, hét és fél tonnányi állati csont (köztük több százezer éves leletek, például mamutagyar és gyapjas orrszarvú koponya), egy tonna építőanyag és nem kevesebb mint 140 tonna talajminta állt rendelkezésükre.

A mintegy nyolcezer tárgyi lelet között bronzkori kőszerszámok (köztük egy kovakő baltafok), vaskori szövőeszköz darabjai, a római korból egyebek mellett réz brossok, egy gyönyörű, a mitológiai Meduszát ábrázoló, 2–4. századi fekete borostyánkő függő, ékszerkészletek, katonai övcsatok, továbbá egy latin folyóírással borított csonttábla is megtalálható, valamint az angolszászok idejéből egy háztartási eszközök függesztésére szolgáló, szarvasagancsból készült és talán amulettként is használt női övlánc.

Fotó: Carl De Souza / AFP

Népszerű környék

Többek között arra a kérdésre kellett választ találniuk a régészeknek, hogy ez a földterület vajon miért vonzott ennyiféle népet a történelem során? Az egyik legfontosabb ok az lehetett, hogy természetes kereskedelmi és kommunikációs útvonalak szelik keresztül-kasul a vidéket, leginkább a Great Ouse folyó, amely az ország belsejében fekvő területeket köti össze az Északi-tengerrel. Maga az A14-es is részben az egykori római útvonalat követi, amely a Godmanchester és Cambridge helyén álló római településeket kapcsolta egybe.

Steve Sherlock arra is rámutatott, hogy a vidék geológiája is felelős lehetett e kitüntetett szerepért. Cambridgeshire megyéje viszonylag alacsonyan fekvő síkvidékekből tevődik össze, amelyet gyakorta fenyegettek áradások, ám az A14-es folyosója mentén a vizet könnyebben elvezető kavicsos alsó réteg található, ami már alkalmasabb a tartós megtelepedésre.

Növényeket termeszteni és állatokat legeltetni a nedvesebb területeken is lehet, de az emberek általában kavicsosabb, szárazabb földön akarnak letelepedni

– következtet Sherlock.

Rómaiak és a henge-ek

A régészek nem lepődtek meg azon a tényen, hogy számos római nyomot fognak fellelni. Az 1. század közepén végrehajtott római invázió után 400 évük volt arra, hogy átalakítsák a meghódított területeket, utakat, városokat, falakat, erődítményeket építettek országszerte; s mivel épp egy római út mentén folyik az ásatás, törvényszerű volt, hogy rengeteg római leletre bukkannak.

A korabeli mezőgazdasági, kézműipari, adminisztratív gépezet számos fogaskerekét lelték fel, hatalmas villák és kisebb birtokok terültek el a vidéken, sőt egy mezőgazdasági készletraktár és egy mesterséges tó is volt errefelé, valamint kisebb utak hálózata, amely a raktárt a tanyákkal, birtokokkal összekötötte. Huntingdon közelében, a Great Ouse nyugati partján állt az egyik római cserépégető – a folyóból származó agyag kiapadhatatlan nyersanyagforrást jelentett, és minden rendelkezésre állt ahhoz, hogy virágozzék a fazekasáru-kereskedelme.

Ám a rómaiakat megelőzően sem volt néptelen a terület: a legkorábbi emberi letelepedés itteni nyomait találták meg az újkőkori rétegekben, négyezer évvel időszámításunk kezdete előtt. Hatalmas, kör alakú, földből készült emlékművek nyomai is előkerültek, a legnagyobb 50 méter átmérőjű volt, e henge-eket valószínűleg rituális összejövetelek, ünnepségek céljára használták hatezer esztendővel ezelőtt.

A neolitikumtól a bronzkoron és a római koron át fennmaradtak, sőt még az angolszász periódusban is álltak a tájalakítás e fizikai bizonyítékai, az itt élők generációi évszázadokkal, sőt évezredekkel később is gondosan körbevették őket új épületekkel, mintha nem akarnák megzavarni szent nyugalmukat, és továbbra is különleges összejövetelek helyszíneként használhatták.

Angolszászok

A bronzkorban (e területen Kr.e. 2500–800) hatalmas, törzsi territóriumokat elválasztó árkokat, valamint 150 temetkezési helyet, sírdombot is létrehoztak. A vaskorból (Kr.e. 800-tól Kr.u. 43-ig) rengeteg mezőgazdasági eszközt hoztak felszínre, a talajvizsgálatok szerint tönkölyt és árpát termesztettek, sőt: a brit-szigeteki sörfőzés legkorábbi bizonyítékát is itt lelték meg.

A tudósokat meglepte azonban, hogy a római uralom összeomlása után is milyen gazdag leletekre lelhettek: az észak-európai szász, angol és jüt törzsek inváziója nyomán újra életre kelt a vidék.

Legalább három, V-X. századi angolszász települést tártak fel, a legnagyobb esetében 50 épület, műhely terült el 6 hektár területen. Azt, hogy a „sötét kornak” is nevezett időszakról alkotott felületes elméletek nem állják meg a helyüket, bizonyítja, hogy az Európában megtalált összesen alig 30 csontból készült, finoman megmunkált furulyaszerű hangszer egyike az itteni angolszászok keze munkájaként került elő a régészek ásója alól.

Az elsodort falu

Ami pedig a VIII-XII. század között lakott középkori falut illeti: a rejtély nyitja nem a „fekete halál” pusztítása, hiszen jóval korábban következett be az elnéptelenedés. Minden bizonnyal – mutat rá Emma Jeffery, a Londoni Régészeti Múzeum alakította régészeti konzorcium vezető régésze – azután történt az eset, hogy II. Henrik (1154–1189) angol király trónra lépett, ő ugyanis vadászterületnek sajátította ki a megye e részét, így az életvitelükhöz és munkájukhoz nélkülözhetetlen erdőkhöz többé nem férhettek hozzá a falubeliek – el kellett költözniük.

Amint a feltárás befejeződik, kiemelik vagy betemetik az itteni emlékműveket, sírokat, házakat, utcákat, tárgyakat és településeket, újra emberek milliói veszik majd birtokba a vidéket. Igaz, ők az A14-es főúton elszáguldva nézhetnek majd ki a kocsiból, és merenghetnek el hatezer év történelmén.

Kiemelt kép: Roy Rainford / Robert Harding Premium / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság 00:48 órakor: 99,93%

Főpolgármester-jelöltek

Karácsony Gergely
50,87%
MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP
Tarlós István
44,09%
FIDESZ-KDNP
Puzsér Róbert
4,46%
ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE
Berki Krisztián
0,58%
Független