Évtizedekig vitáztak a Dohány utcai zsinagógán

Korábban a témában:

A XIX. század első felében a Pesten élő zsidók száma megsokszorozódott. Az 1799-es alig ezer főről 1848-ra 10 ezer fölé, 1857-re pedig 23 ezerre nőtt a lélekszámuk. Ezzel párhuzamosan a hitközség tagjainak kulturális és gazdasági súlya is rendkívüli mértékben növekedett.

Nem csoda hát, hogy már az 1830-as évek elején felmerült egy megfelelő méretű és látványában is kellően lenyűgöző zsinagóga építésének terve, azonban a hitközségen belüli viták (főként a neológ és az ortodox rítus hívei között), illetve más akadályok miatt a tényleges megvalósítás a szabadságharc kitöréséig sem nagyon haladt előre.

Különböző tervek

Végül 1850-ben alakult meg az az – immár harmadik – építési bizottság, melynek irányításával megkezdődött a tényleges tervezés, majd az építkezés. Sok helyen olvasható, hogy tervpályázatot írtak ki, ez azonban nem így történt: párhuzamosan bízták meg a tervek elkészítésével Hild Józsefet, illetve a három fiatal építészből álló Kauser–Feszl–Gester társulást.

A Dohány utcai zsinagóga, a felvétel 1890 után készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.137

A Hild-féle klasszicista, illetve a Feszl Frigyes nevével fémjelzett csoport keleties-romantikus koncepciója egyben a hitközségen belüli ellentéteket is megtestesítette, így az építészeti szempontok mellett a hívők csoportjainak politikai játszmája is befolyásolta a tervezés folyamatát.

Három évvel később a bécsi tempelgassei zsinagóga tervezőjét, Ludwig Förstert is felkérték egy terv elkészítésére, aki egy, az osztrák fővárosban akkoriban már készülő épülethez nagyon hasonló tervvel, 1854 májusában végül el is nyerte a megbízást, bár a döntőbizottság eredetileg Hild tervét választotta.

Iszonyú iramban épült

A zavaros előkészítés után az építkezés elképesztő sebességgel haladt, szeptemberben már megtörtént az alapkőletétel, majd megkezdődött a tényleges munka is. Ugyan Förster különböző nézeteltérések miatt 1857 novemberében felmondott, és az épület belső díszítését végül Feszl tervezte és valósította meg, főként Wechselmann Ignác építésvezető kiváló munkájának köszönhetően 1859-re mégis készen állt az új zsinagóga.

Az avatásra a zsidó nagyünnepek előtt, 160 éve, 1859. szeptember 6-án került sor. A Dohány utcai lett és maradt a világ egyik legnagyobb zsinagógája, Európában csak az amszterdami veheti fel vele a versenyt. A magyar zsidóság tragikus XX. századi története ellenére az épület szerencsére megmaradt, és ma is Budapest egyik fő látványosságának számít.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.