Az SZDSZ egyik forrásteremtő javaslata az adócsökkentéshez: a munkaerőpiaci alap költségvetésének csökkentése.
Nem érdemes egy 84 százalékos munkanélküliségű faluban virágkötőket képezni. Ha ezt a pénzt járulékcsökkentésre költenénk el, az alacsonyabb járulékok által az olcsóbb munkaerő hatékonyabban növelné a foglalkoztatottságot – mondta a FigyelőNetnek Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.
Az átképzettek fele munkába áll
Szilárd Imre, a Foglakoztatási és Szociális Hivatal képzési főosztályának vezetője a FigyelőNet megkeresésére viszont azt állította: az átképzettek mintegy fele helyezkedik el a képzést követő 3 hónapon belül, a 80-90 százalékuk abban a szakmában, amelyet kitanult.
Az arányszám területenként természetesen eltérő: a fejletleneken – a kevesebb elérhető álláshely miatt – rosszabb, a fejlettebb területeken kedvezőbb az arányszám. A főosztályvezető fölhívta a figyelmet arra, hogy az általános iskolát végzettek foglalkoztatottsági aránya csak 27,6, míg a szakmával rendelkezőknél ugyanez a mérőszám 69,2 százalék a 2006. évi adatok szerint. Így csaknem megháromszorozódik a szakmát szerzőnek az álláshoz jutási esélye a munkaerőpiacon – mondta a foglalkoztatási szakember.
a munkaerőpiaci alap
A munkaerőpiaci alap jövő évi tervezett költségvetése 407,4 milliárd forint, ebből a foglalkoztatási és képzési támogatások 53,5 milliárdra rúgnak, az álláskeresési támogatások (alias munkanélküli segély) csaknem 100 milliárd forintba kerülnek. A megváltozott munkaképességű személyek támogatására, szak- és felnőttképzésre, oktatással összefüggő uniós programokra is jutnának jelentős összegek ebből az alapból.
Nincs közvetlen összefüggés a járulékcsökkentés és a foglalkoztatás növekedése között – mondta korábban lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Kisebb járulék mellett nem vesznek fel automatikusan több embert a munkáltatók, 2000-2001 folyamán hiába csökkentették a járulékterheket, számottevő hatása nem volt a foglalkoztatás növekedésére.
Horn: a járulékcsökkentés a hatékony
Horn Gábor szerint viszont a járulékcsökkentés kiterjesztése a teljes munkabérre ellensúlyozná, hogy kevesebb forrás jutna az aktív munkaerő-piaci eszközökre. Ezeket a pénzeket nem hatékonyan használják föl, és ezt a kormányzat is tudja.
Ez akkor is így van, ha a járulékcsökkentésnek a dupla minimálbér fölötti bérre is történő kiterjesztése – a bérstruktúra miatt – inkább a nagyobb cégekre nézve lenne kedvező, amelyeknek a foglalkoztatásban betöltött szerepük a számokat tekintve kisebb a kkv-szektornál – erősítette meg a FigyelőNet kérdésére az ügyvivő.
mindenkit másképp érint
Az 5-9 főt foglalkoztató vállalatoknál 237 300 forint, míg a 250-499 főt foglalkoztató vállalatoknál 677 200 forint volt a havi átlagkereset 2006-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint. A kisvállalatoknál (10-49 főig) ebben az időszakban 230 800 forint, a középvállalatoknál (50-249 főig) 529 700 forint volt a havi átlagkereset.
A járulékcsökkentés az ágazatokat tekintve is különböző mértékben hagy pénzt a vállalkozásoknál: míg a nettó árbevételhez képest például az egészségügyi szolgáltatások átlagosan 26,6 vagy a vendéglátásnál 16,6 százalékos a bérköltség aránya, addig például a járműiparnál csak 4, a vegyiparnál 5,6 százalékos az arány az APEH 2006. évi társaságiadó-bevallások adatai szerint.
Forrás: Gazdasági és Szociális Adattár
Horn Gábor úgy vélte: hamis szembeállítani a nagyvállalatok és a kis cégek érdekeit, hiszen nem feledhetjük: a kis cégek a nagyobbak beszállítói. Éppen ezért fontos annak a kedvezménynek is a megőrzése, hogy az iparűzési adó fele továbbra is legyen levonható a társasági adóból (ez a kis cégek többségét nem érinti, hiszen már tavaly kiharcolták 50 millió forintig a kedvezményes, 10 százalékos társasági adót). Az ügyvivő szerint adójavaslataik könnyebbséget jelentenek a teljes vállalkozói szférának.
A hitelesség miatt nem kell az adó
A szolidaritási adó megszűntetése a magánszemélyeknél pedig nem egyszerűen csak a magasabb jövedelműek érdekét szolgálja, az ügyvivő szerint a hitelesség miatt fontos az adó eltörlése, hiszen a szolidaritási adót csak átmeneti elemként vezették be az adórendszerbe.
A személyi jövedelemadó 18 százalékos sávhatára a tervezett kétmillió forint helyett hárommillióra emelkedne – ez az elem a közepes jövedelműeknek kedvezne. A családi pótléknál pedig az lenne a cél Horn Gábor szerint, hogy valamilyen technikával – amelynek egyik lehetséges formája az adóztatás – kevesebb jusson annak a gyermekesnek, aki kevésbé szorul rá.
A Horn Gábor által 260-300 milliárdra becsült adócsökkentő csomag állna szemben az SZDSZ takarékos állami gazdálkodásról szóló javaslatával, ami nagyjából 320 milliárddal kurtítaná meg a tervezett költségvetést. A javaslat befagyasztaná a költségek főösszegét – a kamatterheket leszámítva – a jelenlegi szinten.
Horn Gábor sajtótájékoztatót tart – úgy tűnik, már Matolcsyt is sikerült meggyőznie. Fotó: MTI
Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere korábban közölte: rokonszenvesek az SZDSZ-javaslatok, mert mind jó irányba mutatnak.
Akad még ötletük
A családi pótlék adóztatásán, illetve a munkaerőpiaci alap megcsapolásán kívül Horn Gábor fel tudna sorolni még 15 forrást is, de ezt egyelőre nem teszi, be fogják nyújtani majd a megfelelő módosító javaslataikat – mondta a politikus a FigyelőNetnek. Az ügyvivő megjegyezte: az SZDSZ ellenzéki párt, a végső döntés a Pénzügyminisztérium kezében van. Horn Gábor kritizálta a, Kornai kifejezésével élve „puha költségvetési korlátot” is, hogy a kormányzat hajlamos az előre eltervezettnél többet elkölteni.
Gyurcsány Ferenc korábban a Corvinuson diákoknak tartott előadásában utalt arra, hogy a Megegyezés programjának liberális kritikája azon alapszik, hogy a kormány nem kívánja szűkíteni a szociális kiadásokat, ugyanakkor a liberálisok nem mondják meg konkrétan, mely kiadásokat csökkentenék.
Horn Gábor ezzel szemben a FigyelőNetnek azt mondta: a miniszterelnök pontosan ismeri az SZDSZ ilyen irányú javaslatait, annak idején ezt írásban is megkapta tőlük, mint koalíciós partnertől. A FigyelőNet felvetésére, hogy a nyilvánosság ezeket még kevéssé ismeri, az ügyvivő úgy reagált: sok minden elhangzott már.
Gulyás György, az SZDSZ képviselője még a lakástámogatási rendszer átalakításának lehetőségét is megemlítette lapunknak. Egy másik liberális képviselő portálunknak elmondta: további embereket lehetne a minisztériumokból és háttérintézményeikből elküldeni, még ha a miniszterelnök azt is mondja, hogy szerinte az elmúlt két évben leépített 70 ezer ember után itt már nemigen vannak tartalékok.
Ugyanezen képviselő szerint a megmaradt állami vállalatokat sem kellene a költségvetésnek tovább finanszíroznia, el kellene adni őket.
Portálunk követi szerdán a Parlamentben az adóvitát, térjen vissza a FigyelőNethez a nap folyamán többször!
